Kérdezz-felelek — 2026.05.28.

Az elmúlt héten felkerült egy új AI training az oktatási felületre, a megvalósító csomagban, az AI trainingek fül alatt. Két lecke található itt: a régi képgenerálás training, és az új, megújult AI használati alapok training (ami korábban egy ChatGPT training volt). Ez a training kötelezőnek tekinthető, mindenkinek nézze meg, emésztse és használja. A benne található alapfogalmak és alapkészségek stabilnak tűnnek, valószínűleg nem fognak hamar változni.

A trainingben két fő terület van. Az egyik az elméleti rész: három szint létezik ma az AI használatban — az AI csetek (amiket a legtöbben már használnak), az AI agentek (amiket kevesen használnak), és az AI harnessek (ez a jelenlegi legmagasabb szint). Fontos átlátni, hogy honnan hová kell haladni ezzel a témával.

A másik terület a gyakorlati szint: hogyan lehet a hígnak, semmire nem használhatónak minősülő, tömegesen előállított AI-tartalmakon túllépni, és valóban magas minőségű, üzleti értékkel bíró tartalmat előállítani. Ehhez a kontextfragmentek és a skillek alkalmazása szükséges — ezekkel pár óra alatt olyan minőségű tartalom állítható elő, amit sima promptolással (AI csetekben) nem lehet elérni. A memóriával a training nem foglalkozik, az az AI harnessek témaköre, de a legmagasabb minőséget ezekkel a megoldásokkal lehet elérni.

Jövő héten hétfőn teszt jelleggel indul egy megvalósító program, ami a korábbi Start csomag csoportos, challenge-elemekkel bővített változata. A Start csomag arról szólt, hogy fizetett szolgáltatásként személyre szabott megvalósítási segítséget lehetett kérni; ez általában kiemelkedő eredményeket hozott. Mivel erre egyre kevesebb idő és energia jut, néhány fővel most a csoportos formátum kerül tesztelésre. Ha beválik, negyedévente lesz meghirdetve; ha nem, a Start csomag visszaáll, valószínűleg magasabb áron.

Sok jelentkező volt erre a programra, és a velük folytatott beszélgetések megmutatták, hogy nagyon sok embernek van kérdése, bizonytalansága, elakadása — miközben a kérdezz-felelek eseményeken és a Facebook csoportban is elérhető a segítség, mégis nagyon kevés kérdés érkezik (a mostani kérdezz-felelekre például csak egyetlen kérdés jött be előre). Bátorítás hangzik el, hogy merjenek kérdezni, mert ez a lehetőség nincs kihasználva.

Az Első Milliók Klub és az Első Milliók stratégia egy alapokra fókuszáló, stabil kiindulást biztosító folyamat, nem a 100-200 milliós vagy magasabb eredményeket célzó stratégia. A folyamat minden vállalkozásnál, ügyfélnél bevált kiindulási alap volt, amire később rá lehetett építeni akár éves szinten több százmillió forintos árbevételt is. Egy nemrég elkészült ügyfélnél (aki áprilisban fejezte be a Start csomagban leírtak megvalósítását) május hónapban nettó 3 millió forint bevétel született a nulláról, gyakorlatilag automatizált módon.

Amikor valaki megvalósítja az Első Milliók stratégia folyamatát, az eredmény változó: van, akinél nulla, van, akinél nagyon jó. Akinél jó eredmény születik, annak érdemes hírleveleket küldenie és a kampányokat menedzselnie (ez heti egy-két óra munkával megoldható), és ezzel tovább tud haladni a haladó megoldások felé. Akiknél nem alakul ki ez a skálázható állapot, azoknak segít az Első Milliók tréning két további fejezete:

A versenyképesség fejezet arra épül, hogy a versenyképesség alapvetően meghatározza, mit lehet elérni — ha nem elég versenyképes valaki, nem fognak tőle vásárolni. Az ár is versenyképességi tényező: ha valaki a piaci átlag alatt van, vagy a legolcsóbbak közé tartozik, az jellemzően tönkremegy (a legolcsóbbak jellemzően csődbe mennek), tehát középen vagy afölött érdemes elhelyezkedni. Ha gyenge az eredmény, ha nem lehet skálázni, ha a hírlevelezés sem hoz eredményt, akkor a versenyképességgel kell foglalkozni — enélkül a marketing csak rendkívül nehezen, sok pénzből, magas komplexitással tud működni. Amíg a versenyképesség koncepcionális szinten nincs megerősítve, addig nem érdemes a hírlevelezés finomhangolásával foglalkozni (pl. hogy mit küldjön ki e-mailben valaki) — az nem ez a probléma gyökere.

A tippek és tanácsok rovat azoknak segít, akik már szereznek vevőket, de nincs profitjuk. A vállalkozói eredményesség nem merül ki abban, hogy jönnek a vevők és be lehet indítani a növekedést — utána jön az optimalizálás, a jövedelmezővé tétel, a növelés feladata, ami időt igényel, hónapokat vagy éveket, tudatos építkezéssel. Van egy nagyon szűk szegmens (1-2%), akik szerencsés esetben nagyon magasra tudnak rúgni akár egy-kétszáz milliós éves árbevételig pusztán hirdetésre költött pénzzel, de ez a szegmens nagyon nehezen elérhető, a többieknek keményebben meg kell dolgozniuk az eredményért.

Tervben van, hogy hamarosan két szint jön létre az Első Milliók Klubban, mert egyre többen túlnőnek a jelenlegi kereteken, és a haladó réteggel is foglalkozni kell.

**Enikő Facebook-hirdetési eredményeinek elemzése:**

Két aktív kampányról van szó, mindkettő katalógus alapú, ugyanaz a kampány, két különböző időintervallumban lekérdezve (mindkettő kb. 5 hetes): az első 2025.03.16–04.19., a második 04.20-tól a lekérdezés napjáig.

Első intervallum: 17.000 Ft elköltés, 10 vásárló, 1700 Ft/vásárlás, kb. 67.000 Ft vásárlási konverziós érték (átlagos kosárérték kb. 6700 Ft). Ez alapból jó eredménynek minősül.

Második intervallum (miután a napi keretet 1000-ről 2000 Ft-ra emelte, majd visszavette): 16 vásárló, 4000 Ft/vásárlás, a konverziós érték nem nőtt arányosan, ami furcsa, romlást jelez.

Az elemzés módszertana ismertetve: ha egy vásárláson (pl. 6700 Ft érték, 50%-os árréssel számolva kb. 3300 Ft haszon) 1700 Ft-ba kerül a vevő megszerzése, akkor 1300+ Ft marad pluszban tranzakciónként — ez esetben érdemes növelni a hirdetési keretet, mert a vásárlásszám nőni fog, viszont a vásárlásonkénti költség folyamatosan drágulni fog, amíg el nem éri azt a pontot, ahol a vevőszerzés költsége megegyezik az árréssel (nulla transzakciós eredmény), majd tovább növelve mínuszba fordul.

Stratégiai alapelv: van, akinek jó, ha nulla közelében tudja tartani a hirdetési eredményt — ez azt jelenti, hogy a hirdetésekkel nem keresnek pénzt, de rengeteg új vevő kerül be a rendszerbe. Miután elérték ezt a nulla pontot (a napi limit maximumáig növelve), két feladat marad:

1. Optimalizálás: jobb hirdetési kreatívok, jobb weboldal, erősebb checkout folyamat, AI chatbot beépítése (a látogatói kérdések, bizonytalanságok feltárására és feloldására), ügyfélszolgálat (akár telefonos) bevezetése. Ennek van egy elérhető maximuma, de kezdő webshopoknál általában van még tér az optimalizálásra.

2. Újra és újra eladás: az azonnali upsell/crosssell lehetőségek kiaknázása (pl. 3 napon belüli upsell), majd folyamatos kapcsolattartás (elsősorban hírlevél útján). Ez időigényes folyamat: az első vevőknek hírlevelezve rövid távon nem várható drámai eredmény, de két-három év alatt, ezer vevős adatbázisnál napi 10-20 visszatérő vásárló már jelentős eredményt hoz.

Bizonyos üzleti modelleknél/piacokon (pl. tömegtermékek) eleve nem lehet az elején pénzt keresni az új vevőn — a hirdetés feladata ilyenkor az új vevők becsatornázása, az alternatív csatornákon (elsősorban e-mail) történő újraeladás pedig a profit forrása. Példaként említve: egy Temu-szerű piacra lépő szereplő inkább ingyen vagy veszteséggel ad, hogy minél nagyobb vevőbázist építsen, akinek utána el tud adni — ezt a stratégiát kisebb szereplők nem tudják megengedni maguknak, ezért kell a versenyképességen dolgozni és a marketinget minél olcsóbbá tenni, hogy az egységnyi pénzből minél több új vevőt lehessen szerezni.

Van egy ügyfélpélda, ahol a tulajdonos jelenleg nem vesz ki pénzt a webshopból, hanem minden profitot visszaforgat a hirdetési keretbe, egészen addig, amíg el nem érik a nulla közeli állapotot — ez a leggyorsabb növekedési stratégia, mert ezen a ponton szerezhető a legtöbb új vevő.

Összefoglalva a döntési logika: ha valakinél a hirdetés mínuszos, sürgősen optimalizálni és a versenyképességet javítani kell. Ha nulla közelinél nem tud jobbat elérni, akkor az újraeladásra (táborépítésre) kell fókuszálnia — a vállalkozás akkor válik igazán eredményessé, amikor a meglévő vevőtáborból olcsó eszközökkel generált újravásárlások már profitot termelnek, amit nem kell visszaforgatni a növekedésbe. Van egy nagyon szűk kör, akik már az első vásárláson profitot tudnak generálni és akár ki is vehetnek belőle pénzt — de a tapasztalat szerint még ők is inkább visszaforgatják a marketingbe a gyorsabb növekedés érdekében.

Enikő esetében megállapítható, hogy a versenyképessége rendben van (jönnek a vevők, nem kritikusan drágán), tehát a kérdés az, mennyit lehet még javítani az első vásárláson elérhető profiton, vagy el kell fogadni egy lassabb, újraeladásra épülő növekedési modellt.

Fontos szempont a szezonalitás: karácsonykor például sokkal jobban fog működni az első vásárláson elért profit, mert megnő a vásárlási szándékú emberek aránya a hirdetési felületen, így egységnyi hirdetési költségért több releváns embert lehet elérni, ami csökkenti az egységnyi vevőszerzési költséget — annak ellenére, hogy ilyenkor a hirdetés is drágább. Ez ciklikus, piacfüggő jelenség (pl. gyereknapkor is érvényesülhet). Egy ismeretlen piac szezonális sajátosságainak teljes megismerése kb. 3-5 évet vesz igénybe.

**Elemzési szempontok, amiket érdemes megvizsgálni:**

CPC (webodalra érkezés költsége): Enikőnél kb. 22 Ft/kattintás, ami alapján 17.000 Ft elköltéséből kb. 500-700 látogató jöhetett, ebből 10 vásárolt — ez alacsony konverziónak tűnik, de a webshop speciális jellege (használt játékok) miatt ez érthető, mert a látogatók nem biztos, hogy megtalálják, amit keresnek.

Kosárba helyezési arány: fontos megnézni, hogy a látogatók egyáltalán kosárba helyeznek-e (akkor a checkout folyamattal van gond), vagy már ott elakadnak (akkor a landolási élménnyel/kínálattal). Ezekhez a hibaelhárítás rész és a hozzá tartozó videók ajánlottak az oktatási felületen.

Feliratkozók száma: ez legalább annyira fontos mérőszám, mint a közvetlen eladás, mert a nem vásárló látogatók egy része később fog vásárolni — őket meg kell szerezni feliratkozóként, különben drága lesz őket újra elérni hirdetéssel. Általános tapasztalat, hogy a hirdetésekből származó bevétel nagyjából felét hozzák az e-mailek — miközben az e-mailezés költsége minimális, így a tényleges profit jelentős része innen származik. E-mail nélkül gyakorlatilag nem lenne profit. A közösségi média és egyéb csatornák is használhatók táborépítésre, de nehezebb, drágább vagy lassabb, mint az e-mail.

Ajánlott működési modell: folyamatosan futó kampány hozza az új vevőket, a belőle származó bevételt vissza kell forgatni hirdetésbe, az e-mail marketingből származó bevételt szintén vissza kell forgatni — így folyamatosan növekszik a meglévő vevők tábora, akiknek újra és újra el lehet adni. A webshop-vállalkozók túlnyomó többsége (kb. 99%) nem próbál meg intenzíven eladni a meglévő vevőknek, pedig ma már a webshopok nagy része (becslés szerint 95%) enélkül nem tud profitot termelni.

**Enikő katalógusával kapcsolatos speciális probléma:** mivel egyedi, egy darabos termékekről van szó, nem lehet kiszűrni és kizárólag a jól teljesítő termékekre optimalizált katalógust létrehozni (ahogy más webshopoknál javasolt lenne), mert folyamatosan cserélődik a kínálat. Emiatt hosszabb távú átlagos eredményt kell figyelni, és el kell fogadni az erős hullámzásokat. Ez erősíti annak fontosságát, hogy a feliratkoztatás nagyon jól legyen kitalálva és értékes legyen, hiszen az érdeklődők egy része, akik most nem találnak megfelelő terméket, később vásárolhatnak, ha feliratkoztak.

Technikai probléma: elképzelhető, hogy egy termék elfogy, de a hirdetés (24 órás szinkronizációs késés miatt) még napokig futtatja rá a hirdetést, miközben a termékoldal is elérhető marad (bár készlethiányos jelzéssel). Javasolt megoldás: az elfogyott termékek oldalán dinamikusan jelenjen meg tájékoztatás ("ez a termék az előbb fogyott el, nézzen szét hasonló termékek után, vagy iratkozzon fel értesítésért, mert hetente jönnek új termékek") — ez AI segítségével (haladóbb szinten AI harness-szel, ütemezett feladatokkal, ami pl. 5-10 percenként végigfut az oldalon és módosítja az érintett termékoldalakat) vagy egyszerűbben pop-up-okkal is megoldható.

**Google Ads eredmények (Enikő):** 31.000 Ft elköltés, 500 kattintás, 3-4 vásárlás (kb. 1%-os konverzió), kb. 8000 Ft/vásárlás — ez drágának tűnik a Facebookhoz képest, de a vásárlási érték (árrés) ismerete nélkül nem megítélhető (pl. ha 40.000 Ft árrést generált, akkor a 8000 Ft-os költség rendben van). A 30.000 Ft-os elköltés még nem elég ahhoz, hogy a rendszer megfelelően tanuljon és optimalizálódjon, drasztikus javulás nem várható rövid távon. Emellett a vizsgált időszak (május második fele) gyengébb időszak volt sok ügyfélnél a jó idő és a pünkösdi hosszú hétvége miatt (más ügyfeleknél is visszaesés volt tapasztalható, pl. egy 2-3000 Ft-os átlagos vásárlási költség 6-8000 Ft-ra nőtt). A nyár általánosságban rossz időszak minden olyan vállalkozásnak, aki nem nyárhoz kapcsolódó terméket árul, mert az emberek a költségvetésüket szabadtéri programokra, utazásra csoportosítják át.

Javaslat: várja meg a június első két hetét, csak azt vizsgálja, napi pár ezer forintos kerettel próbálkozzon. Emellett érdemes megvizsgálni, hogy a PMax kampány (mivel itt is cserélődnek a termékek) mennyire életképes hosszabb távon — ezt csak intenzívebb teszteléssel, hosszabb idő alatt lehet kideríteni. Alternatívaként javasolt egy search kampány indítása kifejezetten a kategóriára (pl. "használt gyerekjátékok") magára a webshopra, nem konkrét termékekre — így felmérhető, mekkora az érdeklődés egy olyan közönség részéről, akiknek fontos az olcsó, környezettudatos vásárlás, és nem egy konkrét termékre vadásznak.

Ha az eredmények tartósan gyengék maradnak (különösen a meta-hirdetésekhez képest), a Google Ads erőltetése nem indokolt, de mindenképp érdemes kipróbálni és letesztelni a fenti lehetőségeket.

**Általános stratégiai összegzés:** A profit forrása a legtöbb vállalkozásnál (beleértve az előadó saját Első Milliók Klubját is) nem az első tranzakción realizált nyereség, hanem a hosszú távú előfizetés/hűség és a további szolgáltatások/upsell értékesítése. Ez közgazdasági alaptörvényszerűség (kereslet-kínálat), nem kerülhető meg. A legversenyképesebbek azok, akik egy tömeg számára eddig megoldatlan vagy gyengén megoldott problémára kínálnak megoldást — ez ritka, ilyenkor van alapból profit az első vásárláson is, könnyű a növekedés. Ellenkező esetben (nagy mínusz az első vásárláson) versenyképességi problémáról van szó, amit javítani kell. A tömeg középen helyezkedik el: nulla közeli eredménnyel tud eladni, itt az értékesítési szakasz optimalizálása (jobb landing oldal, jobb hirdetés, jobb checkout, jobb marketing) mellett a táborépítés és az újraeladás (elsődlegesen e-mailen keresztül) hozza a profitot. A tábor emellett építhető YouTube-on, közösségi médiában, PR-kampányokkal, együttműködésekkel, influencerekkel is, de ezek nehezebbek, drágábbak vagy munkaigényesebbek — az e-mail a legkönnyebb, leggyorsabb és legolcsóbb eszköz erre.

Ajánlott videók további tanulmányozásra: versenyképesség, hibaelhárítás, tippek és tanácsok (Első Milliók stratégia tréning, oktatási felület).

**Zsuzsi kérdése — Google Analytics adatok:** A hibaelhárítás videó nézése közben nem volt egyértelmű, hol található meg a szükséges adat. A releváns adatok (látogatók száma, oldalon eltöltött idő, kosárba helyezés) nagy része a hirdetési fiókokból (kattintások, kosárba helyezés) közvetlenül elérhető, mivel a látogatók túlnyomó része onnan érkezik. Az oldalon eltöltött időhöz a Google Analytics szükséges — erről küldött az előadó egy printscreent Zsuzsi saját Google Analytics profiljáról a csoportban (a képen fel van tüntetve az intervallum is).

**Enikő remarketing kampánya:** 13.000 Ft elköltés, nulla eredmény. Vizsgálati szempontok: van-e kattintás (visszatérés) és kosárba helyezés. Ha van kosárba helyezés visszatérés után is, de nincs vásárlás, akkor valahol elakad a folyamat (technikai probléma, szállítási költség, fizetési lehetőségek stb.) — ennek kiderítése nehéz, de segíthet egy AI chatbot (a videóban említett "Molinéiai" nevű megoldás), ami idővel elegendő mennyiségű felhasználói visszajelzésből képes kideríteni a problémát. Alternatívaként ismerősök/tesztelők bevonásával is meg lehet próbálni feltárni a problémát.

Nagy látogatottságú webshopoknál a remarketing közönség híg lehet (pl. 22 Ft-os kattintási költség jelezheti, hogy bárki rákattint). A gyakoriság (frequency) mutató fontos: Enikőnél 45-ös gyakoriság mérhető napi 500 Ft-os kerettel, ami rendkívül magas (általában 10-12-es gyakoriság az egészséges tartomány). Ha