Kérdezz-felelek — 2026.06.29.

A június kérdezz-felelek menete a szokásos: először a beküldött kérdéseket válaszolom meg, utána aki akar, tegyen fel kérdést élőben, bármikor közbe lehet szólni.

Az elmúlt hónapokban sokat foglalkoztam az AI-jal, és sikerült elég magas szintre eljutni: vannak ügyfelek, akiknél nagyon komoly AI marketing rendszert sikerült felépíteni, ahol gyakorlatilag emberi beavatkozás nélkül történik a kampányok indítása, optimalizálása és a tartalmak készítése. Ugyanakkor fontos leszögezni: az AI nem tud önmagától eredményes marketinget csinálni. Arra jó, hogy elvégzi helyetted a feladatokat, amikre megkéred — nem kell a kampányindítással, képgenerálással, adatelemzéssel vacakolni, olyan, mintha lenne egy kiváló junior kollégád. De a stratégiát, az irányt, a döntéseket, a változtatásokat továbbra is neked kell koordinálnod. Példa: az AI képes a Google-hirdetéseket kielemezni és változtatási javaslatot tenni, de ha megkéred, hogy álljon elő a legjobb megoldással, majd másnap újra megkéred ugyanerre, egészen más megoldással fog előállni — nem képes megmondani, mi ténylegesen a legjobb megoldás, ehhez emberi irányítás kell. Nem gondolom, hogy a közeljövőben csak úgy le lehet nyomni egy gombot, és az AI mindent megcsinál, egyre jobb eredményekkel. A vállalkozónak továbbra is ismernie kell a stratégiát, tudnia kell, mitől működik a marketing, fel kell tudnia mérni, mi működik és mi nem, és miért. Az AI ebben jól tud segíteni, gyorsan át tudja tekinteni a helyzetet, de alapvetően információval szolgál, a végső döntést neked kell meghozni.

Mivel az AI-eszközök használata és rendszerszintű bekötése egyre könnyebben elérhető, eldöntöttem, hogy a nyári hónapokban átalakítom az Első Millió Klubot: a stratégiai irány mellett a megvalósítást úgy fogom tanítani, hogy megmutatom, AI segítségével hogyan lehet a stratégiát ténylegesen megvalósítani (nem csak azt, hogy "ide kattints" a hirdetéskezelőben). Ezt szeptemberben tervezem elindítani, a következő két hónapban ezen dolgozom. Két szintet fogok csinálni: az egyik a nagyon egyszerű, könnyen használható megoldások bemutatása (pl. hogyan indítsd/használd az AI-t Google Ads, Meta, e-mail hirdetések terén), a másik egy határozottabb, magas szintű AI-tudás átadása azoknak, akiknek erre van igényük.

**Zsuzsa kérdése – ajándék webshop, alacsony konverzió**

Zsuzsa egy webshopot működtet, ami személyes, ajándék jellegű termékekkel foglalkozik (ajándék ékszerek, rozsdamentes acél, arany bevonattal, hipoallergén — a márka üzenete: "fontos vagy nekem"). A probléma: sok a látogatás és érdeklődés, de kevés a vásárlás.

Az ajándékpiac típikusan a kiemelkedő időszakokban (karácsony, valentin nap, nőnap, anyák napja, apák napja) működik a legjobban. Az ajándékvásárlás piaca hatalmas (rengeteget költenek rá emberek évente), de a kínálat is szinte végtelen, mert bármi lehet ajándék. A hirdetésekkel kapcsolatos megtérülés nagy kihívás, mert sem a Meta, sem a Google algoritmusa nem tudja megbízhatóan megállapítani, hogy egy adott pillanatban ki keres épp ajándékot — ellentétben pl. egy konkrét termék (kávé) keresésével, ahol az algoritmus könnyen be tudja lőni a célközönséget. Emiatt a hirdetés sok embernek jelenik meg, mire eljut egy tényleges vevőhöz, ami drága, és a tranzakció gyakran veszteséges. A másik ok az alacsony konverzióra: az ajándékkeresés jellegéből adódóan keresgélés, gyűjtögetés, halogatás jellemzi, és sokszor impulzus dönt a végső vásárlásról — ezért nehéz magas konverziót elérni pusztán az oldal/termékoldal/checkout javításával, bár ezeket is érdemes optimalizálni.

Az ilyen típusú webshopok akkor kezdenek jól működni, amikor nagyon sok emberhez sikerül eljutni (pl. 10 ezer fős e-mail lista esetén már lesz belőle vásárló). Az elsődleges célnak azt kell tekinteni, hogy nagy követőtábort és nagy e-mail listát építs — ez mellett az alacsony konverzió is szép eredményt hozhat. A remarketing kiemelten fontos, mert a látogatók túlnyomó többsége (99,9%) vásárlás nélkül lép ki, mivel az ajándékvásárlás keresgélős folyamat. Általános esetben 2-3 hétig szokás hirdetni az oldallátogatóknak/terméklátogatóknak, de ajándék webshopnál — mivel nagy a tömeg és nagy az alternatívák száma — a puszta terméklátogatói remarketing még mindig drága lehet. Célszerűbb szűkíteni a kört: azokra célozni, akik kosárba tettek vagy elkezdték a fizetést, illetve akik hosszabb időt töltöttek az oldalon. A feliratkoztatás és e-mail marketing kiemelten fontos rész.

Fontos figyelembe venni azt is, milyen jellegű az ajándék, mire vágynak az emberek, mik a kifogásaik: az ajándékvásárlónál a bizonytalanság jellemzően nem azzal kapcsolatos, hogy megéri-e nálad vásárolni, hanem hogy örülni fog-e a megajándékozott, mit vegyen egyáltalán — ezért fontos minél több interakcióba kerülni az érdeklődőkkel, hogy lássuk, mi kell nekik, miben bizonytalanok.

Zsuzsa elmondása szerint: alacsony (kb. 0,2%) a konverzió, van feliratkoztatás (Fluent CRM WordPressben, Optimonk popupokkal), kosárelhagyókat kezeli a rendszer, de a remarketing eddig rosszabbul teljesített, mint az első látogatók konverziója. Javaslat: a remarketinget szűkíteni csak a kosárelhagyókra (vagy akik legalább megkezdték a fizetést), mert ott már jobbak az esélyek — minél „mélyebb" az érdeklődés, annál nagyobb a valószínűsége, hogy releváns lesz a remarketing. A megkülönböztetésre / kommunikációra vonatkozóan: az ajándék piacon a hirdetési szövegek túlnyomó része arról szól, hogy "mutasd ki, mennyire szereted", "mennyire fontos neked" — ez nem változtat semmit a Zsuzsa által árult terméken sem.

Fontos szempont még: az érdeklődő, aki feliratkozik, valószínűleg más webshopokat is megnéz, és lehet, hogy másutt vásárol — ez statisztikai valószínűség kérdése, ha nincs kiugróan jó ajánlat. De ez a feliratkozó további évekig, több alkalommal is vásárolhat ajándékot, tehát a feliratkozókból hosszabb távon (akár egy-két éven át) lehet vevő — ezzel az idővel, kitartással kell számolni.

Zsuzsa elmondta, hogy rendszeresen posztol Google-re, Metára, Instagramra (kétnaponta), AI-vezérelt szoftverrel automatizálva, előre egy hónapra beütemezve — ez segít követőtábort építeni, amiből később feliratkozókat lehet szerezni.

Kiegészítés a kiemelkedő időszakokról: egy webshoppal dolgoztam korábban, amelyik egész évben alig foglalkozott a marketinggel, viszont ősztől nagyon keményen ráfeküdt karácsonyra, és onnan generálta a teljes éves bevételét (tízmilliós nagyságrendben). Ez az üzleti modell is lehetséges, ha valaki nem akar egész évben pepecselni. A karácsonyi vásárlási kényszer miatt egy ember sokaknak vesz ajándékot, ezáltal indokolatlanul magas a kereslet, és ilyenkor a szabályok kicsit másképp működnek — kapacitást kell tudni biztosítani a nagy tömeg kiszolgálására. Egy másik ügyfelemnél végig az egész éven át a tipikus ajándékozós ünnepekre (valentin nap, nőnap, anyák napja, apák napja stb.) építettük a marketinget.

**Szilárd kérdése – ROAS cél és technikai probléma a Google Ads-ban**

Szilárd posztját a Facebook spamnek minősítette és letiltotta — erről majd külön kell beszélni. A kérdés: 5000%-os célROAS rendben van-e? Nem, ez teljesíthetetlen kategória. A 100%-os megtérülés azt jelenti, hogy 10.000 Ft elköltéséből 20.000 Ft bevétel jön be. Az 5000% ötvenszeres megtérülést jelentene, ami gyakorlatilag lehetetlen. Léteznek legendás 100-120%-os (azaz kb. 2-2,2-szeres) megtérülések, nekem is voltak már nagyon jól sikerült kampányaim 120-130%-os megtérüléssel. Egy hónapban egy erős ügyfélnél 10-12-szeres megtérülést kihozni már 1000-1200%-os megtérülésnek felel meg, ez már kimagaslóan jó. A 6-8-szoros (600-800%-os) megtérülés inkább reális, jó eredménynek számít.

Alapvetően nem szoktam célROAS-t beállítani a kampány elején, amikor még nincs elég adat, mert ha nem tudja teljesíteni a beállított célt, akkor a rendszer rossz célközönségre kezd lőni, sok látogatót hoz, sok pénzt elkölt kattintásra, és nem lesz belőle eredmény (vagy egyáltalán nem is költi a pénzt). Csak miután már van rengeteg adat (több százezer forint elköltése után) és körvonalazódik, mit lehet elérni, akkor érdemes beállítani egy célt — olyat, amit a kampány valóban tud tartani, pl. 700-800%-os megtérülést.

Szilárd elmondása szerint úgy számolt: ha 5000 Ft-ért rendel valaki, akkor 100 Ft-ba kerülhet a hirdetés (bruttó árból levonva az áfát és a beszerzési árat kb. 1000-1500 Ft marad haszonként) — innen jött ki az 5000%-os cél. Emellett gond volt, hogy semmilyen hirdetés nem jelent meg a Google-ön: a Google egy értesítést küldött, hogy technikai hiba miatt nem mérte fel jól az adatokat, és türelmet kért, mert hamarosan rendeződik. Ilyennel korábban nem találkoztam — attól, hogy hétvége van, a hirdetéseknek futniuk kellene (bár nyáron, nagy melegben a vásárlások csökkenhetnek, mert az emberek strandolnak, de a hirdetések megjelenése és a kattintás attól még működik). Valószínűleg technikai probléma állhat fenn — javaslat: printscreenelni a hibaüzenetet és megosztani a csoportban.

Szilárd elmondta azt is, hogy napi 7000 Ft-os hirdetési keretet állított be, majd a Google azt jelezte, hogy a hirdetés korlátozva van, mert napi 14.000 Ft-ot kellene rááldozni — ő nem emelte meg az összeget, és ekkor a hirdetés nem is jelent meg. A platformok (Google, Meta) ajánlásai — pl. az optimalizáltsági szint 100%-ra tornázása — jellemzően arra irányulnak, hogy minél többet költs; ezek nagy részét (60-70%-a) érdemes figyelmen kívül hagyni, mert vagy semleges, vagy kifejezetten negatív hatásuk van. Egy legjobban teljesítő ügyfélnél is csak kb. 68%-on áll az "optimalizáltsági szint", és ez nem probléma.

A nyári időszakot is figyelembe kell venni: sok webshopnál nyáron takarékra veszik a hirdetéseket, mert ez nem a legjobb időszak, inkább a meglévő vevőkre fókuszálnak, mert őket olcsóbban lehet visszahozni.

A 100 Ft-os vevőszerzési célról: ez gyakorlatilag lehetetlen, 200-500 Ft-ból sem igazán működik. 1500-2000 Ft/vásárlás egy erős, jó eredmény a legtöbb piacon, ez alatt ritkán látni számokat (esetleg nagyon kis napi büdzsénél, napi 1-2000 Ft-nál lehet néhány gyorsan konvertáló embert leszedni, de ez nem tartós stratégia).

Fontos szempont a matek teljes látásához: ha 10.000 Ft elköltéséből 5 vevő lett (2000 Ft/vevő), ez elsőre veszteségesnek tűnhet a kosárérték ismeretében, de két helyen keletkezik plusz profit: (1) a vásárlókat email marketinggel vissza lehet hozni, ami nem kerül extra pénzbe, így a következő vásárlásoknál már nincs hirdetési költség, csak profit; (2) a 10.000 Ft elköltéséből keletkező látogatókból (pl. 200-500 fő) sok feliratkozót is lehet generálni, akikből később szintén lesznek vevők — ezeket a feliratkozókat ugyanaz a hirdetési kampány hozta létre, tehát a matekban figyelembe kell venni, hogy egy adott hirdetési kampány költsége hosszabb távon (visszatérő vásárlók, feliratkozókból lett vevők, esetenként organikus visszatérők révén) sokszorosan megtérül, csak nem azonnal. Nagyon kevés webshop tud azonnal profitot realizálni az első vásárlásnál, főleg hirdetésekkel generált vevőknél.

A CPC, CTR, ROAS célértékeket előre nem szoktam beállítani, mert nem lehet tudni előre, mi a reális szám — csak később, amikor már ismertté válik, hogy pl. egy jól működő kampány kb. 200 Ft-os kattintási költséggel és 800%-os ROAS-szal megy, akkor lehet plafont/limitet beállítani (pl. bizonyos kattintási költség fölé, vagy bizonyos megtérülés alá ne menjen a rendszer), ez egy biztonsági határ lehet egy rosszabb hétvégén. Az elején viszont figyelemmel kell kísérni ezeket a számokat, mert kiolvashatók belőlük a problémák (pl. túl magas kattintási költség, alacsony CTR — vajon miért nem kattintanak az emberek a hirdetésre). Ezekről a hibaelhárítás témakörben találhatók videók az oktatási felületen.

**Attila kérdése – Shopify vs WooCommerce, külföldi piac, márkaépítés**

Kérdés: jó döntés volt-e átállni Shopify-ról (WooCommerce-re)? Válasz: rossz döntés semmiképp sem volt. Jelenleg WordPress/WooCommerce-párti vagyok, mert a tárhelyet SSH-kapcsolaton keresztül teljes adatbázis szinten össze lehet kötni az AI-jal — mintha lenne egy full-extrás WordPress-programozó, iszonyatosan fel lehet gyorsítani az oldalt, bármit meg lehet csinálni, nincs korlát. A Shopify is összeköthető AI-jal, de a keretrendszer korlátokat szab. A Shopify cserébe egy stabil, megbízható rendszer — nem kell foglalkozni az üzemeltetéssel, nem kell aggódni, hogy lassú vagy kihagy az oldal — ez megnyugtató előny. Várhatóan a Shopify is törekedni fog rá, hogy AI-jal komolyabb testreszabás is megvalósítható legyen rajta, már most is elég komoly változtatásokat meg lehet csinálni AI segítségével.

Külföldi piacra lépés: aki teheti, menjen külföldre, dolgozom is külföldi ügyfelekkel. Fontos tapasztalat: sokan úgy vágnak bele, hogy egyszerre 5 országot céloznak meg, de figyelembe kell venni, hogy egy nagyobb német város (vásárlóerő alapján) akkora piaci potenciált jelenthet, mint egész Magyarország — Magyarország teljes lefedése is több tízmilliós marketingbüdzsét igényelhet egy vállalkozásnak, egy müncheni piac lefedése ennek többszöröse lehet, egy egész Németország pedig már multinacionális léptékű költést igényel. Javaslat: érdemes egy országra és egy nagyobb városra fókuszálni, mert Nyugat-Európában vagy Amerikában a hirdetési költségek többszörösei a magyarországinak, egy külföldi felépítés jóval költségesebb (bár a várakozások/bevételek is nagyobbak). Saját ügyfeleimnél sem céloztunk még Bajorországnál nagyobb területet, mert az is hatalmas falat.

Marketplace-ek (pl. Kaufland Németországban, Flamond, eBay) jó kiegészítő csatornák lehetnek — nem kell velük "megváltani a világot", de ha organikusan bejönnek, jó felmérési eszközök is, hogy hol kezd működni a termék, és rá lehet erősíteni hirdetésekkel.

Az ilyen típusú termékeknél (ékszerek) két fő irány létezik. Az egyik: a termék eltalálja önmagát — ha van benne valami nagyon egyedi, ami erős impulzust vált ki, akkor a termék önmagát adja el, a marketingnek elég a terméket bemutatnia, mert nincs sok egyéb releváns döntési tényező (megbízhatóság stb. csak kis szerepet játszik) — vagy tetszik, vagy nem. A másik irány: amikor az emberek a márka miatt vásárolnak — ez akkor válik különösen fontossá, ha az első irány (termék önmagában eladja magát) nem működik, mert a piac (ékszerek) rendkívül telített, sok ismert márka van jelen. Ilyenkor a márkaépítés elengedhetetlen: a cél, hogy az emberek számára az legyen a fontos, hogy kifejezetten tőled akarjanak vásárolni (hasonlóan ahhoz, ahogy valaki BMW-hű vásárló, és nem az Audi ajánlatával hasonlítja össze, hanem csak azt nézi, mit kínál éppen a BMW). Ez magasabb szintű, időigényesebb kommunikációt igényel, mint a puszta termékhirdetés. (Attila jelezte, hogy már folyamatban van az EU-s védjegybejegyzés — az EU-i Védjegyhivatal regisztrálta a márkát —, és az USA-s bejegyzés is folyamatban van, ez pontosan ebbe az irányba mutat.)

Fontos, hogy ha a "termék eladja magát" szerencsés eset nem következik be (ami tapasztalat szerint jellemzően nem is szokott), akkor marad a márkaépítő kommunikáció, ami időt (hónapokat, éveket) igényel az érdeklődők felmelegítésére.

Attila elmondta, hogy egy korábbi hirdetéskezelővel nem volt sikeres a hirdetés, és a WooCommerce oldal a sok plugin és frissítés miatt lassú volt, ezért váltottak Shopify-ra. Válasz: ez érthető, de tapasztalat szerint egy középkategóriás, kicsit lassú, néha akadozó webshop hirdetéseinek eredménye is jellemzően tükrözi a valóságot — 20-30%-kal lehet rosszabb az eredmény egy nem tökéletes oldal miatt, de ahhoz, hogy több száz százalékkal essen vissza vagy ellehetetlenüljön a marketing, kriminálisan rossz oldalnak kell lennie. Ha a Google Analytics azt mutatja, hogy az emberek eltöltöttek 1-1,5 percet az oldalon (nem csak 5 másodpercet), az arra utal, hogy az oldal használható volt. (Attila megjegyezte, hogy a mérések sem voltak jól összekötve — pl. 3 kosárelhagyást mutatott a Google/Meta, miközben a valós szám 97 volt — vagyis a followup teljesen lehetetlen volt, ezt a Shopify állítólag 80-90