https://drive.google.com/file/d/1FmQAaJmbYbL86mJiLLyiNpyl5XaBuKXB/preview
A beszélgetés leirata (kattints a megnyitáshoz)
Balog Szilárd kérdésére válaszolva: ha valaki Google Ads hirdetést indít, előfordulhat, hogy az organikus keresésre kevesebb kattintás jön, mert a fizetett hirdetés hamarabb jelenik meg a találati listában, mint az organikus találat, és a hirdetés viszi el a kattintásokat. Ez egy valós jelenség, minden ügyfélnél megfigyelhető.
A Google Ads-ben van egy lehetőség, hogy a kampányt csak új vevőkre lehet célozni, kizárva a visszatérő vásárlókat. Ennek viszont az a nehézsége, hogy csak legalább 1000 fős vásárlói lista esetén lehet használni – ha nincs legalább 1000 vevő a Google Ads-ben létrehozott vásárlói listában, nem lehet őket kizárni a kampányból.
A másik megoldás: ki lehet zárni a kampányból azokat a kulcsszavakat, amelyekre amúgy is elöl van az oldal organikusan. Ezt meg lehet nézni különböző eszközökkel/oldalakkal, amelyek megmutatják, mely kulcsszavakra vagyunk elsők a találati listában. Ezeket érdemes kizárni a kampányból.
Fontos jelenség, hogy a konkurencia rákereshet ugyanezekre az adatokra, és rákezdhet hirdetni azokra a kulcsszavakra (akár a márkanévre is), amelyekre mi elől vagyunk organikusan – így hiába vagyunk elöl organikusan, a konkurencia hirdetése elviszi a kattintásokat. Emiatt sok esetben kénytelenek vagyunk hirdetni azokra a kulcsszavakra is, amelyekre organikusan elsők vagyunk.
Az organikus találatokat semmilyen módon nem szünteti meg teljesen a fizetett hirdetés, mert vannak, akik hirdetésblokkolót használnak, és vannak, akik elvből nem vásárolnak hirdetésekből. Az elmondott hatások viszont csökkenthetik az organikus eredményesség mértékét.
Javaslat: érdemes agresszívan hirdetni és a hirdetés skálázhatóságára fókuszálni, amíg az eredményes, az organikus találatokkal nem sokat kell foglalkozni – a hirdetésekkel a kattintások 80%-át el lehet vinni. Ha valaki mégis inkább korlátozná a hirdetési költést, akkor zárja ki azokat a kulcsszavakat a kampányból, amelyekre organikusan elöl szerepel. Nem biztos, hogy ez tökéletesen fog működni, mert lehet, hogy a Google-hirdetés is pont azokra a kulcsszavakra hoz eredményt, amelyekre organikusan elöl van az oldal.
Célközönségekkel kapcsolatban: olyan termékeknél (pl. szerszámok), amelyeket sokféle célközönség vásárolhat (háztartásban, karbantartásban, gyárban stb.), nem érdemes manuálisan szűkíteni a célközönséget ilyen kategóriák szerint (pl. autószervíz, gyár, karbantartó) – ez túl nehéz és pontatlan. Érdeklődési körre lehet szűrni (pl. barkácsolás, szerelés), de ez a fajta manuális célzás már a múlté, ezt inkább az algoritmusra kell bízni.
A Google-ben nem érdemes szűkíteni a kört érdeklődés alapján, mert ha valaki rákeres egy konkrét termékre (pl. csillagcsavarhúzó), az algoritmus úgyis megtalálja a releváns vásárlót, függetlenül attól, hogy háztartásbeli vagy autószerelő keresi. Szűkítésnek akkor lehet értelme, ha nagyon eltérő árkategóriájú, célcsoportspecifikus terméket árulunk.
A Meta esetében hasonló a helyzet: nem érdemes beszűkíteni a célközönséget, mert az algoritmus megtalálja a korábbi vásárlók közös tulajdonságait, és ez alapján saját maga alakítja ki, kire érdemes célozni. Ezzel kapcsolatban van egy "hirdetés skálázása" tréning/videó a Meta-tréningben, amely részletesen bemutatja ezt.
Egyre inkább a hasonmás (lookalike) célközönség helyett az Advantage célközönség működik jól, alacsony költségek mellett is – ha semmit nem állítunk be a célközönségnél, az Advantage célzás is egyre jobban teljesít. Korábban a hasonmás célközönség használatát javasolták mindenképp, ma már bátran ajánlott az Advantage célzás használata is, mert az esetek kb. 80%-ában ugyanazt az eredményt hozza, mint a hasonmás célközönség. Nem érdemes túl sokat foglalkozni a célközönség pontos belövésével, mert az algoritmus adatalapon jobban el tudja dönteni ezt, mint mi manuálisan.
A hirdetési költségkeretre nincs egy „jó” univerzális összeg – ez egy szorzóként működik: az elköltött pénz többszörösét kell, hogy bevételben generálja. Ez a szorzó vállalkozásonként, piaconként, terméktől függően más és más, és van egy plafon, amit senki nem tud átlépni felfelé – már a 10-es szorzó is elképesztően magas. Amerikában gyakori mérce, hogy amennyit elköltenek hirdetésre, kb. annyi bevétel jön belőle közvetlenül (majd más csatornákon keresztül olcsóbban adnak el). A lényeg, hogy mindenkinek magának kell kiszámolnia, mekkora az a fajlagos eredmény, ami még megéri, és eddig a pontig érdemes növelni a hirdetési összeget (pl. ha 1000 forintból 10 000 forintos kosárértékű vásárlás jön, aminek 5000 forint az árrése, akkor ez jó arány, és növelhető a napi keret).
500 forintos napi hirdetési keret túl alacsony – ilyen alacsony összeggel túl sokáig tart, amíg elég adat gyűlik össze a döntéshez. Célszerűbb minimum napi 1-2 ezer forintot költeni, és folyamatosan figyelni az eredményt, majd növelni a keretet. Példa: egy ügyfél napi 1000 forinttal indított egy Google Ads PMax kampányt, amely 20-szoros megtérülést hozott, ezért azonnal 5000 forintra emelték a napi keretet, ami szintén jól működött, majd tovább növelték – 20 nap alatt kb. 1,5 millió forintos bevételt ért el a kampány.
Balog Szilárd hozzászólása: a webshopja (bérelt Unas rendszer) veszteséges. Google Ads-nél napi 5000 forintos kerettel indított, ez sok megjelenést és néhány kattintást hozott, de alig rendelést. Decemberben 100 000 forintot költött hirdetésre, volt néhány rendelés, de nem térült meg. Januárban leállította a hirdetéseket. Kevés (kb. 50) vevője volt eddig összesen.
Válasz: Ilyen kevés vevőszámnál (50 fő) még nem lehet megítélni, hogy a rendszer veszteséges-e, mert ez a kezdeti, befektetési szakasz – az elején szinte mindenki veszteséges, a webshop indulásakor nincs azonnali eredmény. Az algoritmusnak (pl. Meta, Google) is időre és mennyiségre van szüksége a tanuláshoz – egy PMax kampánynál legalább 100 000 forintot el kell költeni egy adott kampányban, hogy egyáltalán tanulás történjen; a Meta régebben azt mondta, legalább 200-300 vásárlás kell ahhoz, hogy az algoritmus azonosítani tudja az optimális célközönséget.
Az első milliók stratégia-tréningben van egy hibaelhárítási rész és egy "tippek és tanácsok" rész is – ezeket érdemes végignézni, mert rengeteg konkrét optimalizálási lehetőséget tartalmaznak (pl. a webshop első időszaka befektetési időszak, amikor adatot és tapasztalatot "vásárolunk"). Az optimalizálás folyamatos feladat – nincs olyan állapot, hogy egy eredmény "elég jó" és nem kell tovább javítani rajta.
Tapasztalat szerint a Google Ads-fiókok kb. 98%-a rosszul van beállítva. Ha a Merchant Center vagy a termékfeed nem működik megfelelően, és a termékek nem jelennek meg a shopping hirdetésekben, az komoly problémát okoz, mert sok piacon a keresések nagy részét (akár 80%-át) a shopping hirdetések viszik el. Egyre inkább jellemző, hogy a sima szöveges hirdetéseknek és az organikus találatoknak (részben az AI-összefoglalók megjelenése miatt is) csökken a szerepe. Tapasztalat szerint önmagában a shopping hirdetés gyakran nem működik jól, de PMax kampányban elindítva már igen.
Emellett számít a webshop kialakítása, az ajánlat, a versenytársakkal való összehasonlítás (ár, ismertség, márka) – ha a konkurencia jobb ajánlatot tesz, vagy ismertebb márka, az embereket ott vásárolnak szívesebben. Javaslat: a tréning idevágó részének végignézése, mert biztosan lesznek benne felismerhető optimalizálási pontok a folyamatban és a webshopban egyaránt.
Fontos különbség: tömegtermékeknél, ahol nagy a verseny és sok az alternatíva, gyakori, hogy egy új vevő megszerzése önmagában veszteséges (a hirdetési költség miatt), és csak az ismételt vásárlásokon térül meg a befektetés. Ilyenkor kulcsfontosságú kialakítani azokat a folyamatokat és lépéseket, amelyek elérik, hogy a vevő újra vásároljon anélkül, hogy erre újra hirdetési pénzt kellene költeni – különben nem jön ki a matek.
Összefoglalva: 50 vevő esetén még túl kicsi a minta ahhoz, hogy megítélhető legyen, veszteséges-e a rendszer; időre, türelemre és a tréning anyagainak alapos átnézésére (hibaelhárítás, tippek és tanácsok részek) van szükség a fejlődéshez.
Péter kérdése: érdemes-e a kosárba helyezéskor felugró ablakban (pop-up) már feltüntetni a szállítási díjat?
Válasz: igen, a szállítási díjat a lehető leghamarabb érdemes kommunikálni. Minél később derül ki a vásárlási folyamatban a szállítás díja és a lehetőségek, annál nagyobb problémát okoz, mert a pénztár oldalon már nem lehet kezelni a vásárló esetleges csalódását/sokkját – ott már csak elhagyja a kosarat. Ha a termékoldalon (a folyamat elején) derül ki a szállítási díj, azt még lehet menedzselni: meg lehet magyarázni, kommunikálni lehet, és van idő arra, hogy a vásárlóban kialakuljon az elköteleződés, mielőtt a végső döntést meghozza.
Ha az információ a folyamat elején jelenik meg, a vásárló idővel "feloldódik", és úgy dönt, hogy megéri neki annak ellenére, hogy drágább a szállítás. Ha viszont a folyamat végén, a pénztár oldalon derül ki, akkor nincs mód a csalódás kezelésére, és nagy eséllyel kilép a vásárló – ez rossz élményt és elveszett kosarat eredményez.
Ezen felül praktikus szempont: minél kevesebb az elhagyás lehetséges oka (pl. hosszú checkout folyamat, mobilon rosszul megjelenő mezők, kényszerű regisztráció, későn kiderülő szállítási költség), annál könnyebb az adatokból kideríteni, mi okozza a kosárelhagyást. Ha sok az egyidejű ok, nagyon nehéz beazonosítani a valódi problémát.
Javaslat: tegyük minél korábban, minél láthatóbb helyre a szállítási információt – akár a pop-up ablakba is –, hogy a vásárló minél hamarabb találkozzon vele. Ha a szállítási díj a piaci átlag alatt van, ez a kérdés kevésbé kritikus, mert nem okoz sokkot. Ha viszont drágább az átlagnál, mindenképp kezelni, indokolni kell, esetleg olyan ajánlatot kell hozzá adni, ami ellensúlyozza a magasabb szállítási költséget.
Megfigyelés: az emberek egyre kényesebbek a szállítási módra – ha nincs ott a választható lehetőségek között pl. a hozzájuk legközelebb eső csomagautomata (csak posta van), sokan emiatt panaszkodnak vagy elállnak a vásárlástól. Ma már nem elég, hogy van csomagautomatás átvétel, az is számít, hogy pontosan a vásárlóhoz legközelebbi automatát tudja-e választani – ez sokaknál döntési tényező. A legtöbb vásárló azonban nem panaszkodik, csendben otthagyja az oldalt, ha nem találja megfelelőnek a szállítási opciókat, ezért ezekről a kimaradt vásárlásokról nincs is tudomásunk.
Kitekintés (AI trend): egyre inkább afelé haladunk, hogy AI-ügynökök (agentek) fognak dönteni vásárlási kérdésekben, vagy akár le is bonyolítják a teljes vásárlást az ember helyett. Ezzel csökken az emberi vizuális megjelenítés szükségessége, és egyre inkább a metaadatok kezelése válik fontossá, hogy az AI fel tudja ismerni és kezelni tudja az olyan igényeket is, mint például a konkrét csomagautomata választása.
Zsuzsi kérdése: 800 feliratkozós hírlevél-listánál nagyjából annyian iratkoznak fel, mint ahányan le is iratkoznak – mi lehet ennek az oka?
Válasz: ez viszonylag ritka jelenség, ha jól működik a feliratkoztatás (jó pop-upok, jó ajánlat a feliratkozásért), általában nem szokott ennyi leiratkozás lenni. Két fő szempontot érdemes megvizsgálni: kik iratkoznak fel, és mikor/hogyan történik a feliratkoztatás.
Gyakori hiba: a látogatót azonnal, a belépéskor megkínálják egy kedvezménnyel (pl. 1000 forintos kuponnal), mielőtt még megismerné a webshopot – ekkor sokan feliratkoznak anélkül, hogy tudnák, mire számíthatnak, majd rájönnek, hogy nem az nekik való hely, és soha nem fognak vásárolni, de már feliratkoztak. Javaslat: inkább a kilépéskor (exit intent) kínáljuk fel a feliratkozási lehetőséget, ne a belépéskor.
Másik hiba: ha túl "gáláns" az ajánlat (pl. 3000 forintos kupon), akkor sok irreleváns ember is feliratkozik csak a kedvezmény miatt, akik amúgy nem érdeklődnek igazán a termékek iránt – ők aztán könnyen le is iratkoznak. Fontos tehát a minőségi feliratkozók gyűjtése: szigorítani kell azon, hogy mire, mikor és hogyan iratkoztatunk fel embereket, hogy valóban érdeklődő, releváns feliratkozókat szerezzünk.
[A felvétel ezen a ponton egy hosszú, hibás/ismétlődő gépi átirat-hibát tartalmaz, amely nem hordoz tartalmat, ezért kimaradt.]
Az AI-témával kapcsolatban elhangzott: a jövőben egyre kevésbé lesz szükség arra, hogy az embernek magának kelljen tudnia bizonyos szakmai készségeket (pl. szövegírás), mert az AI ezt el tudja végezni – elég megmondani neki, mi alapján készítsen el valamit, és össze kell szedni hozzá a megfelelő forrásokat. Bármilyen szakterületről (pl. akár adótanácsadói kérdésekről) információt lehet szerezni és feladatot elvégeztetni AI segítségével anélkül, hogy az adott szakterülethez értenénk – a puszta szaktudás egyre kevésbé lesz meghatározó, mert az AI ezt "tudja".
Csilla kérdése/felvetése: hogyan lehet elérni, hogy az AI olyan tartalmat (pl. termékleírást, hírlevelet, posztot) generáljon, ami valóban a saját stílusunkat, "lelkünket" tükrözi?
Válasz: ha rendelkezésre állnak saját, valóban a felhasználó stílusát tükröző szövegek, és ezeket betápláljuk az AI-nak, az képes megtanulni és utánozni ezt a stílust – az emberi kommunikáció is egyfajta algoritmus, amit a gép fel tud ismerni és le tud másolni. Példa: a Claude nevű AI rendszerben van egy "use style" funkció, ahová fel lehet tölteni kb. 10-20 saját írású, jó minőségű szöveget, ebből az AI generál egy egyéni stílus-sablont (skillt), amelyet aztán a felhasználó bármikor kiválaszthat és használhat a generáláshoz. Ez ChatGPT-vel is megoldható hasonló elven, de ott ehhez részletesebb, projektszintű leírást ("prompt"-ot) kell írni az AI számára, ami időigényesebb; a Claude ezt a folyamatot eleve könnyebbé teszi ezzel a beépített stílus-funkcióval.
Záró gondolat a beszélgetés végén: fontos a folyamatos tanulás és inspirálódás mások tapasztalatainak megismeréséből – akár egy tréning bemutatkozó köre is rendkívül sok új szemléletet és ötletet adhat, amit egyedül nehéz lenne kitalálni.