Kérdezz-felelek — 2025.11.24.

A kérdezz-felelek egyik legértékesebb szolgáltatás az Első Milliók Klubban. Jó mérce: ha vannak kérdéseid, biztos, hogy haladsz; ha nincsenek kérdéseid, szinte biztos, hogy nem foglalkozol kellően a megvalósítással. Amikor ténylegesen dolgozol a marketingeden, lehetetlen, hogy ne keletkezzenek kérdéseid. Érdemes bátran kérdezni, mert így sokkal gyorsabban és biztosabban lehet haladni, mintha egyedül próbálnál mindent kitalálni. A csoportban anonim módon is fel lehet tenni kérdéseket, illetve a beküldött kérdéseket diszkréten kezelik.

**Zsuzsa kérdése: hirdetések újraindítása ügynökség után**

A helyzet: eddig egy ügynökség csinálta a hirdetéseket, ők leállították, a hirdetések visszakapcsolásra kerültek, de az eredmény nem szuper.

Tapasztalat: ügynökségek által elindított hirdetési fiókoknál gyakran nem megfelelő minőségben készülnek el a hirdetések. Gyakori jelenség, hogy az ügynökségek a jól működő kampányokat (kb. 10-ből 8 esetben) kitörlik, mielőtt elmennek – ez jogszerűtlen, de nem érdemes emiatt pereskedni. Ez lehet az oka annak, hogy az újraindított hirdetések nem úgy futnak, mint korábban. Mindenképp rá kell nézni a hirdetési fiókra, hogy mi történhetett, de emellett is javasolt újra, a tréning alapján, jó minőségben megcsinálni a kampányokat.

Javasolt lépés: a Google-lel érdemes kezdeni, a Google PMax kampány elindításával (van erre az oktatási felületen egy külön Google kampány / PMax kampány tréning). Mivel valószínűleg az alapbeállítások már megvannak (korábban futottak hirdetések), ezekkel annyit nem kell foglalkozni, de érdemes végigmenni rajtuk, mert gyakran itt is hibák vannak. A PMax kampány azokat éri el, akik rákeresnek a termékekre, kifejezésekre – ez szinte mindig hoz látogatókat (ezerből egy eset van csak, amikor nem), és ennél a termékkörnél 100%-ig biztos, hogy jönnek látogatók, és lesz belőlük vásárló is.

Fontos: a hirdetés önmagában csak egy lépés, tapasztalat szerint az esetek 99%-ában ezen kívül nincs más marketing tevékenység. Az Első Milliók Stratégia tréning bemutatja, hogy a hirdetések elindítása után milyen lépések következnek – ezt sorban kell végigcsinálni, nem lehet kihagyni lépéseket vagy más sorrendben haladni, mert az egy konkrét, egymásra épülő folyamat, nem szabadon válogatható tréninganyag-gyűjtemény.

A Start Konzultáció felvételében (külön elküldött link, 2025. november 11.) két javaslat van: ha valaki még nem csinált bevételt vagy nem biztos a versenyképességében, a legelejéről kezdjen; ha már van valamennyi eredmény (pl. 1-200 000 Ft bevétel), át lehet ugrani az elejét, de érdemes később pótolni, és a marketing folyamattal (az Első Milliók Stratégia tréning megfelelő szakaszával) kezdeni. A tréningben lépésről lépésre kell haladni: megnézed az első videót, megcsinálod, utána a következőt, és így tovább – a sorrend felcserélése nélkül.

**Start csomag vs. önálló megvalósítás**

A Start csomag egy külön, fizetős szolgáltatás, amelynek keretében a szolgáltató maga valósítja meg az Első Milliók Stratégiát az ügyfélnek – gyorsabb és pontosabb megvalósítást biztosít, cserébe fix díjért. Aki ezt meg szeretné spórolni, végig tudja csinálni saját maga a tréning alapján, és felmerülő kérdésekben segítséget kap.

**E-mail marketing és MailerLite**

Az Első Milliók Stratégia tréning minden leckéjében benne van, hogy mit kell csinálni, beleértve az automatikus e-mailek összeállítását is – elméleti szinten elmagyarázva, majd a MailerLite tréningben a technikai megvalósítás is bemutatásra kerül. Hasonlóan, a pop-up-ok beállításához az Optimonk tréning tartozik. Minden lépéshez van külön, konkrét megvalósítási útmutató.

**Kuponok, kedvezmények mértéke**

Kupon mértéke termékártól függ: olcsóbb (néhány ezer forintos) terméknél kb. 500 Ft, drágább (5-7000 Ft feletti) terméknél kb. 1000 Ft a szokásos. 30-40 ezer forintos terméknél is 1000 Ft körüli kupon az átlag – ez már online térben elég erős kuponnak számít, nagyobb kuponokkal ritkán találkozni.

A kupon lényege nem az, hogy biztosan beváltásra kerüljön, hanem hogy a látogató megadja az e-mail címét, így fenn tudjuk tartani vele a kommunikációt és később fel tudjuk melegíteni. Az emberek nagy része kéri a kupont anélkül, hogy biztosan vásárolna – ez természetes, és az esetek kb. 90%-ában nem is vásárolnak azonnal. Csak egy szűk, néhány százalékos réteg vásárol pár napon belül és váltja be azonnal a kupont.

Cél: nem az, hogy a látogatók nagy részéből vevő legyen (ez lehetetlen), hanem hogy elérjük a 3-5%-os konverziót vevővé. A pop-up feliratkozási aránynál a jó érték kb. 4-6% (a pop-up-ot látók arányában); ha 4% alatt van, még érdemes csiszolni rajta; 8-10% fölé jutni ritkán, kivételes szerencsével lehet. Egy 150 millió forintos éves árbevételű webáruháznál is 6-8% körül szokott lenni a kuponos feliratkozás.

**Marketing folyamat összefoglalása**

A hirdetés (Facebook, Google) a leggyorsabb eredményt hozó lépés, ezért ezzel kezdődik a tréning: induljanak el a hirdetések, jöjjenek a látogatók, legyenek vevők. Van, akinél ez önmagában is jó eredményt hoz, van, akinél keveset vagy semmit – minden esetben a következő lépésekkel jelentősen javítható és javítandó az eredmény.

**E-mail vs. közösségi média tartalom**

Heti kb. 3 e-mail kiküldése javasolt. Ha készül tartalom (pl. Facebook posztra), érdemes azt hírlevélbe is beépíteni – nem fordítva. Az e-mail garantáltan célba ér: kiküldött hírlevelet az emberek kb. 20-30%-a el is olvassa, ebből lesz kattintás a webshopra. Ezzel szemben egy átlagos, gyenge organikus eléréssel rendelkező Facebook oldalon egy poszt csak pár száz-ezer embert ér el, ami szinte biztosan nem termel vevőt – ahhoz, hogy közösségi médiából azonnali vevő legyen, több tízezer, akár 100 ezer embert kellene elérni egy poszttal, amire egy induló webshopnak jellemzően nincs sem követőtábora, sem tartalomgyártási kapacitása.

Ezért kezdetben az e-mail listaépítésre érdemes fókuszálni (ez gyakorlatilag ingyenes és komoly eredményt hozhat), a kész tartalmat pedig érdemes a közösségi médiába is kiposztolni (nem kell rajta sokat gondolkodni, ChatGPT segíthet, nem tart sokáig). Sokan feladják az e-mailezést néhány kiküldött levél után, mert nem jön azonnal eredmény – ez korai, mert az eredmények jellemzően csak 500-1000 feliratkozó körül kezdenek megjelenni; addig is küldeni kell a leveleket rendszeresen, hogy rutin alakuljon ki.

Amikor az e-mail marketing már jól működik, érdemes rááll olyan közösségimédia-tartalmak gyártására, amelyek valóban jól terjednek (rövid videók, izgalmas írások) – de csak annak érdemes ebbe energiát fektetni, aki ebben ténylegesen jó (tud jó rövid videót, izgalmas szöveget, kreatív képet készíteni). Ha valaki megnézi saját tartalmait és azt érzi, ő maga sem állna meg náluk görgetés közben, az jelzi, hogy a tartalom nem felel meg a mai elvárásoknak.

Konkrét példa: egy 8800 követős Facebook oldal (kényelmes cipő webshop) legjobb tartalmának 535 megtekintése volt – ez szinte biztos, hogy nem hoz vevőt. Összehasonlításul, egy másik ügyfélnél 80-100 ezres elérésű rövid videó hoz csak pár darab vevőt (egy pár ezer-tízezer forintos terméknél). Egy több tízezres elérés is csak néhány vevőt eredményez.

Követőszerző hirdetések: nem javasolt, mert jellemzően rossz minőségű (nem releváns) közönséget vonzanak – ritka esetben szokott jól működni. Egy említett ügyfélnél 3600 követő mellett egy fillért sem költöttek követőszerzésre, miközben az árbevétel 150 millió forint körüli – ez mutatja, hogy nem a követőszám a lényeg, hanem a minőségi közönség.

Leiratkozás e-mail listáról nem probléma: az oldallátogatóknak és feliratkozóknak is csak 3-6%-a lesz valaha vevő, a többi "kuka" – ezt még a legjobb marketingesek sem tudják felülírni. Aki leiratkozik, úgysem vásárolt volna, ezért nem érdemes emiatt aggódni; sőt érdemes időnként saját magunknak törölni az inaktív feliratkozókat, mert minél több az e-mail cím, annál többet kell fizetni az e-mail szolgáltatásért.

**Nemzetközi terjeszkedés (Máté kérdése)**

Angol és magyar nyelvű webshop esetén Google Ads-nél 404-es hibaüzenet miatt elakadás – ezt külön, egyeztetett időpontban kell megoldani.

Javaslat nemzetközi hirdetésekhez: ne egy fiókban kezeld a különböző nyelvi/országos hirdetéseket. Külön hirdetési fiók, külön pixel, gyakorlatilag minden külön kell, mert a hirdetési algoritmusok az összegyűjtött adatokból tanulnak – ha ezek keverednek, az algoritmus összekavarodik és nem tud jól célzott, nemzetközi célközönséget kialakítani.

Az angol nyelvű hirdetés world-wide megközelítése helyett érdemes olyan országokat célozni, ahol a lakosság nagy része valóban jól beszél angolul (pl. Hollandia, skandináv országok), mert az emberek jellemzően a saját anyanyelvükön szeretnek olvasni/vásárolni, az idegen nyelv erőfeszítést igényel, amit csak nagyon fontos/érdekes termék esetén vállalnak be.

Területi méret: nem érdemes egy egész országra vagy pláne egész Európára hirdetni egyszerre – pl. egy nagyváros (mint London, 10 millió lakos) már önmagában akkora piac, mint egész Magyarország. Érdemes egy-egy nagyvárost vagy tartományt kiválasztani célzásra, különösen a hirdetési költségvetés korlátai miatt. Piackutatás nélkül nem lehet előre megmondani, melyik ország fog jól működni egy adott termékkel – van rá példa, hogy Magyarországon nem ment egy termék, de egy másik országban (pl. Hollandiában) nagyon jól fogyott. Erre használható a ChatGPT Deep Search funkciója is, hogy piaci információkat gyűjtsön az adott termékhez illő országokról.

Ha van rá kapacitás/költségvetés, gyakori megoldás, hogy előbb a hazai piacon stabilizálódik a vállalkozás, utána vágnak bele a külföldi terjeszkedésbe – de ez nem szabály, van ellenpélda is, ahol itthon nem, külföldön viszont működött egy termék (vagy fordítva).

**Külföldi arculat, cégalapítás kérdése**

Külföldi piacra lépéskor érdemes teljesen külön kezelni a Facebook oldalt, webshopot, tartalmakat országonként/nyelvterületenként – ne derüljön ki, hogy egy kelet-európai (magyar) vállalkozásról van szó, mert ez bizalomvesztést okozhat egyes piacokon (elsősorban politikai okokból Nyugat-Európában negatív a Magyarország-kép). Egy nyugat-európai (pl. német) cégként fellépve könnyebb érvényesülni.

Technikai/pénzügyi előny külföldi cégalapításnál: magyar cégként a Euróban érkező bevétel (pl. PayPal-on keresztül) automatikusan forintra váltásra kerül, ezen a váltáson veszteség keletkezik, majd az árut (pl. Ausztriában gyártva) újra euróért kell megvenni – ez dupla veszteség. Egy euró-övezeti cég ezt elkerülné.

Webshop és tartalom előállítása: a webshopot egy az egyben át lehet másolni és lefordítani (pl. németre); az AI segítségével (pl. Heygen nevű program) a videók a saját hangon, tökéletes nyelvi minőségben, ajakszinkronnal lefordíthatók – ez annyira jó minőségű, hogy nem derül ki, hogy nem az adott nyelvű az eredeti felvétel. Így a hirdetések és videós tartalmak úgy működnek, mintha helyi (pl. német) cég készítette volna őket.

Ügyfélszolgálat külföldi piacon: e-mailben és élő chat-ben (AI chatbot, pl. "Molin AI" – ügyfélpélda alapján nagyon jól, szinte tökéletesen működik, betanítható). Telefonos ügyfélszolgálatnál vagy nincs telefonos elérhetőség megadva, vagy angol nyelvű ügyfélszolgálatot kell biztosítani (ami már árulkodó lehet, hogy nem helyi cégről van szó) – de az emberek nagy része inkább levelezik, mint telefonál.

**Domain- és rendszerkezelés több nyelven**

Kérdés, hogy egy motor alatt (pl. ShopRenter, ahol a nyelvváltás domain-váltással is jár) érdemes-e az összes nyelvi verziót együtt kezelni, vagy inkább teljesen külön webáruházakat létrehozni nyelvenként/országonként.

Válasz: alapvetően a szétválasztás javasolt, mert technikai okok miatt (pl. keresőoptimalizálás, Facebook Pixel, Google Analytics/konverziókövető kódok) egy adott domainhez csak egy fiók/kód rendelhető hozzá. Ha egy Analytics vagy Meta Pixel fiókhoz több domain (nyelv/ország) is csatlakozik, akkor minden adat összemosódik egy fiókban, ami megnehezíti a mérést és az algoritmusok tanulását. Ez akkor is problémát jelenthet, ha maga a rendszer (pl. MailerLite) technikailag képes egy fiókban kezelni több domaint (pl. .hu és .com verziót egyszerre), mert nem mindig átlátható, honnan érkeztek az adott feliratkozók.