https://drive.google.com/file/d/1GxJcScYl0KzNkWhH3kH_nBIn_rccr2n_/preview
A beszélgetés leirata (kattints a megnyitáshoz)
A kérdezz-felelek mostantól minden hónap utolsó hétfőjén lesz, a hétfő 10 óra időpont fix marad.
Az elmúlt négy hónapban a marketing tevékenység (toborzás, új tagok keresése) leállt, ezért nincsenek új belépők az első millió klubban. Az új belépők általában a legaktívabbak, ők csinálják a tréningeket, nekik lesznek kérdéseik, és ők jönnek el a kérdezz-felelekre. Az új belépők hiánya miatt csökkent az aktivitás és a kérdések száma.
Az aktivitásnak, tanulásnak, megvalósításnak jellemzően van egy görbéje: amikor valaki elkezd foglalkozni valamivel (pl. belép egy klubba), gyorsan felfut a lelkesedés a csúcsig, majd csökkenni kezd. Ennek okai: sokan azt gondolják, hogy "mindent megcsináltak", pedig egy nekifutásból jellemzően a feladatok 10%-át sem tudják rendesen megvalósítani – ez nem szorgalom kérdése, hanem az, hogy új információból, tapasztalat nélkül nem lehet mindent egyszerre megcsinálni. A másik ok, hogy a magas elvárások és a valós eredmények nincsenek fedésben, ami tovább csökkenti a lelkesedést.
Gyakori minta: valaki kipróbál egy marketingeszközt nagy lelkesedéssel, az nem úgy működik, ahogy remélte, abbahagyja, keres egy másik eszközt, aztán a következőt – és soha nem ér el eredményt, végül bezárja a vállalkozást.
A megoldás nem feltétlenül mentalitás kérdése (bár van, akinél ez erős, ösztönös tulajdonság), hanem szokás kérdése: tudni kell, mik okozzák az eredményt, ezeket mérni kell, és szokássá kell tenni a velük való foglalkozást. Példa: a webshop látogatószáma önmagában eredmény-mutató (pl. 100 látogatóból kb. 5 vevő lehet, 200-nál esetleg több), de ami igazán számít, azok a lépések, amik a látogatókat hozzák – pl. hírlevél megírása és időzítése (beütemezve a feladatkezelőben minden hétre), hirdetések átnézése, kattintási költségek ellenőrzése, hirdetések optimalizálása. A részeredmények mérése fontos, de semmit nem ér, ha nem mérjük és nem foglalkozunk azokkal a lépésekkel, amik ezeket az eredményeket okozzák.
Gyakorlati megvalósítás: a naptárban fixen be van ütemezve minden héten egy 3 órás sáv kizárólag tanulásra/információgyűjtésre, és egy egész nap kizárólag a marketing és egyéb fejlesztések megvalósítására. Enélkül vagy nem történik semmi, vagy olyan lassú a tempó, amivel nem lehet vállalkozni.
Bejelentés: bővül az első milliós szolgáltatás egy új, havi mini-tréninggel, amiben mindig egy konkrét fogást, trükköt vagy megoldást mutat be, amivel érdemes kiegészíteni az alapstratégiát – olyan dolgokat, amiket ő maga is a mindennapokban használ és tanul régi ügyfeleknél.
Példa: a Manlin AI nevű chatbot bevezetése az egyik ügyfélnél nagy ugrást hozott. Működés: érdeklődő rákérdez a chatbotnál, visszahívást kér, megadja adatait, az AI ajánl egy ingyenes előadást, az érdeklődő megnézi, elindul az értékesítési folyamat, és még mielőtt az ügyfélszolgálat visszahívta volna, megtörtént a vásárlás. Az ügyfélszolgálat ezután már csak rákérdezett, tud-e még segíteni valamiben. Megfigyelés: az emberek sokkal aktívabban chatelnek az AI-val, mint amennyien e-mailt írnak, telefonálnak vagy visszahívást kérnek (ez utóbbiak a látogatóknak csak kb. 10%-a). Az AI-chat egy új, nagy réteget ér el, és minden beszélgetést rögzít, így pontos kép rajzolódik ki arról, mi érdekli a vevőket, milyen kérdéseik és kifogásaik vannak – ez komoly piackutatási eszközzé teszi a megoldást.
Októberi mini-tréning témája: Facebook (Meta) hirdetés-optimalizálás. Egy ügyfélnél a magas hirdetési költés miatt bekerültek egy Meta VIP programba, ahol kaptak egy szakértő tanácsadót, aki újszerű tippeket adott. Ennek eredményeként pár nap alatt jelentős javulás történt a hirdetési hatékonyságban, ami lehetővé tette egy termék skálázását: korábban a termék drága volt eladni, az új vevő megszerzése befektetésnek számított, amit meg kellett várni, hogy megtérüljön (a vásárlási ciklus miatt), ami korlátozta a növekedés sebességét. A csökkentett hirdetési költség mellett most nem kell megvárni a megtérülést, így sokkal többet lehet költeni és skálázni.
A mini-tréningek célja elsősorban azoknak szól, akik már megvalósították az alapstratégiát és eredményeket érnek el, és van értelme ilyen finomságokkal foglalkozniuk.
Kérdés-felelek rész – Nóra kérdése: hogyan lehet célozni régebbi (pl. előző év január 1. és május 31. közötti) vásárlókra, akik már kiestek a Facebook 180 napos ablakából? A Facebook a weboldal-adatokat (pl. vásárlásokat) alapvetően 180 napig tárolja egy célközönségben. Egy dinamikus célközönség mindig a mai naptól visszafelé számított 180 napra vonatkozik, nem egy fix, rögzített intervallumra – tehát a régebbi vásárlók automatikusan kiesnek belőle.
Válasz/megoldás: saját adatbázis alapú célközönség létrehozása. A webshopból, CRM-rendszerből vagy email marketing rendszerből (pl. Mailerlite-ból) exportálhatók az email címek, majd ezek feltölthetők a Facebook célközönség-kezelőjébe egy saját adatbázis célközönségként – így korra való tekintet nélkül elérhetők a korábbi vásárlók. Nem garantált, hogy ugyanazzal az email címmel regisztráltak a Facebookra, mint amivel vásároltak, tehát van adatvesztés, de jelentős részben működik.
Haladó tipp: érdemes minden hónapban leszedni a vásárlói listát (ő maga is így csinálja), mert az adat egyre pontosabb lesz. A vásárlói célközönség és a vásárlói hasonmás (lookalike) célközönség mindig a 180 napos ablakra épül, ami kis webshopoknál kevés adatot jelenthet. Ha visszamenőleg évekre lehet adatot gyűjteni, akár több ezer vásárló adata tölthető be egy saját adatbázis feltöltéssel, ami pontosabb célközönséget eredményez.
Alapszint: ha van elég vásárló, érdemes létrehozni a vásárlói hasonmás célközönséget és azt használni a hirdetésekben. Haladó szint (1-2 év után releváns): a saját vásárlói adatbázis hasonmás közönségének használata – ez két esetben hasznos: (1) ha kellően nagy a vásárlói adatbázis, pontosabb a hasonmás célközönség; (2) újra lehet hirdetni azoknak, akik 180 napnál régebben vásároltak.
A korábbi vásárlók újravásároltatására a leghatékonyabb eszközök: email marketing, SMS, telefonhívás – ezek mellett kiegészítésként érdemes remarketing jellegű hirdetést is használni. Az email/SMS/telefon eszközök használata olcsó, hatékonyságuk (konverziós rátájuk) magas – egy email vagy SMS feltűnőbb, mint egy hirdetés, és általában alacsonyabb a rájuk fordított munka is. A hirdetés drágább és alacsonyabb hatékonyságú, de több embert ér el, így összességében több vásárlót hoz. A hirdetés és az olcsóbb eszközök kombinációja adja a legjobb eredményt.
Célközönség-finomítás további szintje: termékszintű célzás, pl. csak azoknak hirdetni egy adott (pl. karácsonyi vagy szezonális) termékről, akik tavaly pontosan azt a terméket vásárolták meg. Ehhez nagyobb adatmennyiség kell – célszerű, ha a szegmensben legalább több száz olyan vásárló van, aki az adott terméket vette meg; 10-20 vásárlóval ezt nem érdemes megcsinálni. Ez időigényes és sok adatot igényel, de tanulható és taníthatóan átadható munkatársnak vagy megbízottnak.
Fontos szempont: ha valaki kiszervezi a hirdetéskezelést, érdemes tudni, milyen mélységű célzási lehetőségek vannak, hogy ellenőrizni lehessen, a megbízott foglalkozik-e ilyen finomságokkal (pl. elkéri-e az adatbázist célközönség-építéshez) – ha nem, az jelezheti, hogy a hirdetések nincsenek jó helyen kezelve. Ilyen szintű hirdetésekkel akár éves 100 millió forint fölötti webshop-bevétel is elérhető, de egy bizonyos szint után a továbblépéshez szükség van ezekre a finomságokra. Ha valaki fizet egy külsős szakembernek a hirdetéskezelésért, elvárható, hogy ne csak alapmegoldásokkal dolgozzon.