Kérdezz-felelek — 2025.08.31.

Ez az augusztusi kérdezz-felelek adás, egy nappal csúsztatva szeptemberre. A jövőben előbb meg fogja határozni az adott havi kérdezz-felelek időpontját, hogy nagyobb rendszeresség legyen benne. A hétfő délelőtti időpont marad, mivel ez bizonyult a csoporttagok szerint a legoptimálisabbnak.

A menetrend: két érdeklődőtől érkeztek kérdések, ezeken megy végig a videó, közben lehet közbekérdezni, majd a végén további kérdésekre is sor kerülhet.

**Első kérdés (Gréta) – termékváltozatok kezelése webshopban**

A kérdés arról szólt, hogy egy terméknek különböző változatai vannak (pl. méret, teljesítmény), és hogyan érdemes ezt megjeleníteni a webshopban, hogy a látogató könnyebben megtalálja a számára megfelelőt.

Két alapmegoldás létezik:

1. Egy termékoldal, amin belül választható a változat (pl. póló mérete, színe).

2. Minden változat külön termékként szerepel (pl. "S méretű piros póló" és "M méretű kék póló" külön termékek), és ezeket egy kategórián belül lehet szűrni/böngészni.

Két szempontot kell figyelembe venni a döntéshez:

– Mi a piacon kialakult keresési rutin. Pl. ruháknál megszokott, hogy a méretet/színt a termékoldalon belül választják ki. Szerszámoknál (pl. különböző teljesítményű fúrógépek, különböző hosszúságú vízmértékek) inkább külön termékként keresik meg az emberek a változatokat.

– Érdemes megnézni, hogy a piacon már régóta jelen lévő, nagyobb webshopok hogyan oldják meg ezt – ők általában már kitapasztalták a jó megoldást.

Ha még nincs kialakult tapasztalat egy adott piacon:

– Érdemes megkérdezni a vevőket, felméréseket készíteni arról, mennyire könnyen találták meg a terméket, mit javasolnának.

– Érdemes tesztet végezni: leültetni 10 embert a célközönségből (lehet ismerős, rokon is) a webshop elé, figyelni, ahogy kattintgatnak, és kérdezni tőlük menet közben, hogy miért oda kattintottak, mit keresnek.

– Ha nincs egyértelmű, 100%-osan bevált megoldás egy adott piacon, érdemes mindkét megoldást egyszerre alkalmazni: pl. a termék külön termékként is elérhető legyen, de a termékoldalon belül is lehessen váltani másik változatra (pl. 5 méteres és 7 méteres termék külön oldal, de az 5 méteresről át lehet váltani a 7 méteresre, vagy 11 kW-ról 22 kW-ra).

– Egy másik jó gyakorlat: a termékkép sarkába kiírni a fontosabb paramétereket (pl. "11 kW", "5 méter").

– Lehet elhelyezni egy információs gombot/ikont, amire kattintva vagy amire ráhúzva az egeret egy felugró ablakban pár mondatban összefoglalja, mire jó az adott termék.

– A termék elnevezésében is érdemes egyértelműen feltüntetni, melyik változatról van szó.

Amíg nem derül ki, mi a legjobb megoldás egy adott webshopnál, érdemes minden lehetséges eszközt bevetni egyszerre a gyors megtalálás támogatására – ez nem vagy-vagy kérdés.

Ha az adott előfizetéses webshop-motor csomagja nem tartalmaz gyors, intelligens keresőt (ami gépeléskor kínálja fel a lehetőségeket), érdemes ezért plusz pár ezer forintot havonta befizetni – ez megéri. Fontos, hogy a háttérben a különböző termékváltozatok is szerepeljenek benne, hogy gépeléskor releváns találatokat dobjon ki. Az intelligens keresők egyben naplózzák is, hogy mit kerestek a felhasználók, ami alapján tovább lehet csiszolni mind a kategóriák felépítését, mind a termékváltozatok megjelenítését.

Kiemelten fontos ez azoknál a webshopoknál (ún. disztributor típusúaknál), ahol ugyanaz vagy nagyon hasonló termék sok helyen kapható, és a vásárló nem ragaszkodik egy adott márkához vagy webshophoz – itt a gyors megtalálás kulcskérdés, ezért erre nem érdemes spórolni. Ugyanez igaz a szűrőkre is, ha sok termékből lehet választani.

Megemlítésre került egy új, sales-re optimalizált AI chatbot, amelyet egy mastermind csoportban ismert meg, és nagyon jó eredményeket produkál azoknál, akik integrálták. Ez nemcsak ajánlja a megfelelő terméket a felhasználóval folytatott beszélgetés alapján, hanem kifejezetten értékesítési kommunikációt folytat, hogy minél nagyobb eséllyel megtörténjen a vásárlás. Ez különösen jó választ ad a nagyon gyakori kifogásra: "vajon ez tényleg jó lesz nekem?" – ez egy kritikus pont, ami a vásárlás elmaradásához vezethet, ha nincs feloldva. Ezért fontos a remarketing, a kifogáskezelő hirdetések és e-mailek, valamint hogy a webshop felépítésében mindig szerepeljen kifogáskezelés.

Elhangzott egy régebbi példa a Deutsche Telekomtól: 5-6 évvel ezelőtt már működött olyan rendszer, ahol ha egy regisztrált, ismert telefonszámú felhasználó IP-cím alapján felismerhető volt, és látták, hogy éppen a legújabb iPhone-okat nézegeti, a support kapott egy jelzést, hogy hívja fel az illetőt. Ez nagyon sikeressé tette az értékesítést. A cél mindig az, hogy valamilyen módon (lehetőség szerint telefonon) személyes kapcsolatba kerüljön az érdeklődő az eladóval, ha nem vásárol magától.

**Második kérdéscsomag (Nóri) – hirdetésekkel kapcsolatos kérdések**

*1. Célközönség dinamikája:* A Meta (és általában minden hirdetési platform) egyéni célközönségeinél, pl. "weboldal látogatók az elmúlt 180 napban" – ez dinamikusan, folyamatosan frissül, mindig a mai naptól visszaszámított időszakra vonatkozik, nem a célközönség létrehozásának időpontjához van rögzítve.

*2. Korábbi hirdetést látók célzása:* Ha valaki egy korábbi hirdetését látó embereket szeretné célozni egy új, forgalomvásárlás típusú hirdetéssel, ez alapesetben nem lehetséges egyszerűen – csak két esetben van rá pontos lehetőség:

– Videós hirdetésnél: létre lehet hozni egyéni célközönséget "videó megtekintés" alapján, azaz azok, akik megnézték az adott videós hirdetést.

– Facebook esemény esetén: ha létrehoznak egy Facebook eseményt és azt hirdetik, utána célközönséget lehet létrehozni azokból, akik interakcióba léptek az eseménnyel.

Minden más esetben nem lehet pontosan csak a korábbi hirdetést látottakra célozni. Létre lehet hozni olyan célközönséget, amelyben azok szerepelnek, akik bármilyen módon interakcióba kerültek a Facebook/Instagram profillal egy adott időszakban (pl. elmúlt egy hét) – ebben benne lesznek azok is, akik csak követték, like-olták vagy megnézték a profilt, nem csak a hirdetést látók, tehát ez egy tágabb kör, de tartalmazza a hirdetést látókat is.

Emiatt a hirdetési stratégiát úgy kell felépíteni, hogy a lehető legjobb célközönség jöjjön létre. Például gyakori megoldás, hogy egy blogbejegyzést hirdetnek először, és a kampány további lépéseiben már csak azokkal foglalkoznak, akik átkattintottak a blogra, esetleg fel is iratkoztak – a remarketing hirdetéseket vagy a következő hirdetéseket már csak ennek a szűkebb célközönségnek futtatják.

*3. Hirdetés aktiválási ideje:* Egy hirdetés közzététele után jellemzően 24 órán belül aktívvá kell válnia. A gyakorlatban az esetek 80-90%-ában 1-2 órán belül elindul. Ha 24 óránál tovább tart, valami hiba van – ilyenkor érdemes újra létrehozni, leállítani vagy lemásolni a hirdetést. Gyakori hibaforrás, hogy a kampány szinten közzé van téve, de a hirdetés szinten valami nincs rendben (pl. nem lett közzétéve), emiatt a kampány nem tud elindulni – ilyenkor át kell nézni a beállításokat.

*4. Hirdetési költségkeret – minimum és maximum:* Egy jól működő kampány akár napi 1000 forinttal is tud működni – ha a kampány alapvetően jó, eredményt fog hozni már ilyen alacsony kerettel is, és onnantól lehet fokozatosan növelni. A Meta hivatalos képviselőitől (pl. Lévai Richárd) hallott információ szerint napi 3000 forint már olyan optimális keret, amivel az algoritmus jól tud dolgozni – ez valószínűleg jobb, mint a napi 1000 forint.

Nincs felső plafon a hirdetési keretre – ismert olyan eset, amikor valaki egyetlen nap alatt 3 millió forintot költött el egy kampányon (egy karácsonyi kampányban, sikeres terméknél). Lehet, hogy létezik egy technikai felső határ (pl. napi 5 millió forint már "kiakaszthatja" a rendszert), de a legtöbb vállalkozás szintjén nincs gyakorlati plafon.

A hirdetési kerettel folyamatosan kell "játszani":

– Vannak örökzöld kampányok, amelyek évekig, változatlanul jól futnak – ezekhez nem kell hozzányúlni tartalmilag, csak a keretet kell finomhangolni.

– Vannak szezonális ingadozások: pl. augusztus vége felé a nyár utolsó szakaszában gyakran gyengébb eredmények jönnek, ilyenkor érdemes visszavenni a keretből egy már jól működő kampánynál is.

– Ahogy nő a keret, egy pontig javulnak az eredmények (pl. napi 1000-ről 3000 forintra emelve), és ha egy kampányra havi 400 ezer forintot költenek, már az "Advantage" (automatizált) megoldások is jobb eredményeket tudnak elérni. Egy ponton túl viszont romlani kezd az eredmény, mert szűkül az elérhető célközönség, egyre rosszabb minőségű közönséget ér el a kampány – ekkor kell megállni a keret növelésével, amikor már nem éri meg az adott áron futtatni tovább.

Fontos a folyamatos figyelés: minden ügyfélnél és saját magánál is naponta ránéz a hirdetési felületekre. Nem egyetlen nap eredménye alapján dönt, mert az nagyon ingadozhat (van, hogy egy nap nulla az eredmény, másnap minden rendben) – inkább 2-3 napos trendet néz, határeset esetén pedig még pár napig hagyja futni a gyengébb eredményű kampányt, mielőtt változtatna.

A folyamat logikája összefoglalva: sok új kampányötletet indítanak el egyszerre, tesztelik, hogy mi működik és mi nem, ez az optimalizálás fázisa. Miután megtalálták a jól működő kampányokat, azokon finomítanak, esetleg skálázzák a célközönséget, majd onnantól már csak a hirdetési kerettel dolgoznak.

**Kérdés-válasz rész (élő közbekérdezések)**

Elhangzott, hogy a hirdetések világa nem bonyolult terület: nagyon rosszul is lehet csinálni (ha valaki nem veszi a fáradságot, hogy megtanulja), de a 80%-os szintre viszonylag gyorsan el lehet jutni. Kb. 20 (vagy annál kevesebb) olyan alapvető, "eszenciális" kérdés/tudáselem van, ami ezt a 80%-os szintet lefedi – ha valaki ezeket a kérdéseket feltéve, célzottan tanulja meg, gyorsabban megjegyzi, mint ha csak egyszer végignézi a teljes tréninget. A maradék 20%, a "profi" szint már csak nagyon komoly ügynökségektől szerezhető meg, olyan szinten, ahol százmilliós nagyságrendű bevételekről van szó.

*Máté kérdése:* Webshop építésnél várja-e meg a teljes termékpaletta elkészültét, vagy kezdje el a hirdetést, amint a termékek egy része (pl. fele) készen van?

Válasz: Nem kell megvárni a teljes feltöltést. Érdemes logikát vinni a feltöltés sorrendjébe (legjobban működő, legnépszerűbb termékekkel kezdeni), és ahogy ezek elkészülnek, el lehet indítani a hirdetést is – nem kell megvárni, amíg minden készen van. Ez gyakori vállalkozói hiba: a tökéletesre várás rengeteg időt, lelkesedést és pénzt felemészt. Zuckerberg mondása: "a kész jobb, mint a tökéletes" – a Facebook konkurenciája tökéletesítgette a saját termékét, míg Zuckerberg a félkész verziót indította el, és ő lett sikeres. Kisvállalkozóknál még inkább igaz, hogy az idő kritikus erőforrás, ezért mindig jobb hamarabb elindítani valamit, még félkész állapotban is. Emellett érdemes "beta" jelleggel tesztelni: egy kezdetleges, működő verzióval kideríteni, hogy egyáltalán működőképes-e az üzleti modell, mielőtt sok időt és energiát fektetnek bele.

Kiegészítő kérdés: ha a webshop pár hét múlva indul élesben, de már van egy Facebook oldal 400-500 követővel, érdemes-e addig is hirdetni?

Válasz: Nem, hirdetést csak akkor érdemes indítani, amikor már lehet vásárolni (esetleg elővásárlás esetén korábban is). Javasolt megnézni az "Első Milliós Stratégia" anyagot, amely konkrétan megmondja, mit, milyen sorrendben érdemes hirdetni – nem érdemes csak úgy, cél nélkül hirdetgetni.

*Árpi kérdése:* Print-on-demand jellegű webshop esetén, ahol sok dizájnt kell tesztelni, hogy kiderüljön, melyik lesz a nyerő – melyik terméket hirdesse először, hogyan derüljön ki, mire van nagyobb kereslet? Sales kampányt indítson-e, hogy kiderüljön, egyáltalán megveszik-e, vagy a közönségépítésre fókuszáljon először? Ezeket a termékeket a Google-ben is érdemes keresni?

Válasz: Google Ads-ben (Shopping vagy PMax kampány) érdemes elindítani egy tesztet, akár csak 10-20-30 ezer forintos kerettel. Ez megmutatja, mely termékekre kerestek rá az emberek, és melyikre kattintottak/nézték meg nálad – gyors és jó piackutatási eszköz. A Google azért jobb erre a célra, mint a Meta:

– Google-nél termékszinten látszik, mire kerestek és mit néztek meg (konkrét adat).

– A Google-ös keresőknél nagyobb eséllyel van már vásárlási szándék a felhasználóban, míg a közösségi médiában sokan csak "tetszik, megnézem" alapon kattintanak, vásárlási szándék nélkül, és ott nem is látszik pontosan, melyik termékre kattintottak.

Bemutatásra került egy élő példa egy Google Ads fiókban: a Kampányok > Termékek menüpont alatt látszik, hogy egy adott termék (Shopping) hányszor jelent meg (pl. 451 000-szer), és mire kerestek rá az emberek – akár olyan termékváltozatra is (pl. több kávé összecsomagolva), ami nem is létezik pontosan úgy a kínálatban, mégis rákattintanak hasonló termékekre. A lista végén pedig látszik, mely termékekre alig vagy egyáltalán nem kerestek/kattintottak – ez gyorsan megmutatja, mit keres a piac és miben erős a kínálat.

Meta-n is el lehet indítani egy katalógus kampányt sok termékkel, de a Meta nem ad vissza információt arról, konkrétan mely termékre kattintottak. Ott inkább a Google Analytics segíthet: meg lehet nézni, mely termékeket nézték meg az emberek az adott, intenzív hirdetési időszakban – ebből kiderül, mi keltette fel az érdeklődésüket. A két platform így különböző jellegű információt ad: a Google konkrét keresési szándékot mutat, a Meta inkább azt, mi kelti fel az emberek figyelmét vizuálisan (hiszen ott nem kerestek semmire tudatosan, csak látták a képet és rákattintottak).

Amint elindul a tényleges vásárlás, egy idő után látszik, mely termékek a legkelendőbbek, mi lehet a "belépő termék", és ezután a hirdetéseket egyre inkább ezekre a nyertes termékekre lehet szűkíteni, akár külön kampányokat indítva rájuk – ahogy egy bemutatott webshop esetében is történt pár hónap után.

A beszélgetés végén elhangzott egy általános tanács: érdemes egy külön mappát/listát vezetni, ahova folyamatosan felírják a felmerülő kérdéseket, majd a következő kérdezz-felelek előtt átnézni, leszűrni, mi az, amire még nincs válasz, és azt elküldeni – ez egy hatékony módszer a felkészülésre.