Kérdezz-felelek — 2025.06.23.

Az Első Millió Klub kérdezz-felelek eseményének célja, hogy a tréningekben tanított stratégia gyakorlati megvalósítása során felmerülő problémákat gyorsabban meg lehessen oldani. A chat csoport az egyszerűbb, gyorsan megválaszolható kérdésekre való, míg a kérdezz-felelek a mélyebb, interaktív megbeszélést igénylő témákra. Javasolt a kérdéseket, gondolatokat folyamatosan gyűjteni (pl. Word dokumentumban vagy füzetben), és az esemény előtt előzetesen elküldeni, hogy legyen idő rájuk készülni; az élő alkalmon ezután fel lehet tenni további, aktuális kérdéseket is. Ha valaki nem szeretné a nevét felvállalni érzékeny üzleti információ miatt, jelezheti, hogy névtelenül szeretné feltenni a kérdést. A szenzitív információkat egyébként is mindig kiszűrik a válaszok felolvasásakor, hogy semmilyen konkrét, azonosítható adat ne kerüljön nyilvánosságra.

Tréning-frissítéssel kapcsolatos aktualitás: az év elején tervezett tréning-megújítás elkezdődött, egy része el is készült, de lelassult, mert nagyon sok igény érkezett a starter csomagra, amit el is vállalt az oktató. Ez egyrészt üzletileg fontos volt, másrészt sok tapasztalatot adott egy tervezett magasabb szintű szolgáltatáshoz. A starter csomagos ügyfeleknél kb. 80-90%-ban igaznak bizonyult, hogy ha jól van megcsinálva a tanított módszer, akkor jelentős, akár néhány hónap alatt több százezerről több milliós bevételre való növekedés is bekövetkezhet. Emiatt az eredeti terv (a tréning kibővítése további elemekkel) módosult: mivel bebizonyosodott, hogy a jelenlegi módszer működik, feleslegesnek tűnik bonyolítani a tréninget, ehelyett úgy lesz átalakítva (a felülettel együtt), hogy még nagyobb segítséget adjon az önálló megvalósításhoz. Az oktató emellett új munkavállalót vesz fel (másnaptól kezd), ami rövid távon extra terhet jelent, de a nyári hónapokban a tréning-fejlesztés lesz a prioritás. A jelenlegi tréning ennek ellenére tökéletesen alkalmas a lényeg megértésére és megvalósítására, különösen csoportos segítséggel.

Norbert kérdései következtek, mivel más nem küldött be kérdést (ez nyáron gyakori jelenség).

**Első kérdés:** Érdemes-e kihagyni a magyar piacot egy magasabb árkategóriás webshopnál, és csak EU-s, angol nyelvű országokra fókuszálni?

Nem probléma kihagyni a magyar piacot. Példa: egy termék Magyarországon egyáltalán nem ment, majd Hollandiában elindítva napok alatt elfogyott a teljes készlet, új adagot kellett gyártatni. A különbségnek lehet kulturális, anyagi vagy piaci telítettségi oka (pl. az adott piacon még nincs verseny, vagy elsőként lehet megjelenni).

Saját ügyfeleknél szerzett tapasztalat alapján viszont a magyar piacon jellemzően könnyebb és olcsóbb haladni: könnyebb információt gyűjteni, megismerni a piacot, kijavítani a "gyerekbetegségeket", kialakítani a koncepciót, üzleti modellt, marketinget, termékfejlesztést. Külföldi piacra menni általában nehezebb és drágább. A legjobban működő esetekben előbb a magyar piacon erősödött meg a vállalkozás, ez finanszírozta a drágább külföldi indulást, és egy már bevált, jobb koncepcióval lehetett kilépni – nem kellett a drágább külföldi piacon hibákat javítgatni. Volt olyan eset is, ahol egyszerre próbáltak indulni két országban, de ezt le kellett állítani, mert nem lehetett két irányba koncentrálni, és később külön-külön tértek vissza rá. Ha megoldható a párhuzamos tesztelés több országban, az jobb, de ha nem, a szekvenciális (előbb hazai, utána külföldi) megközelítés bevált.

Nyelvi szempontból: az angol nyelvet olyan szinten, hogy a hirdetésektől és angol nyelvű tartalomtól ne ijedjenek meg, gyakorlatilag csak Hollandiában (ahol már óvodától kezdve tanulják, kvázi második anyanyelv) és valamelyest a skandináv országokban beszélik. Angliára hirdetni macerás, mivel nem EU-tag, így a vámkezelés és szállítás bonyolultabb, lassúbb lehet (kivéve, ha valaki már kiismerte ennek a folyamatát). Más országokban angol nyelvű hirdetéssel drasztikusan beszűkül a célközönség – még ha az ott élők egy része jól is beszél angolul, nem biztos, hogy angol nyelvű hirdetéseket fog megnézni/pörgetni a közösségi médiában, mert ez extra erőfeszítést igényel. Érdemes megvizsgálni, hogy ha több országban angolul futtatva sem megy jól a hirdetés, nem maga a nyelv-e a probléma. AI segítségével ma már ügyfeleknek külföldön is jól lehet kampányt futtatni és ügyfélszolgálatot működtetni úgy, hogy a hirdető nem beszéli az adott nyelvet – ez ma már jól működik.

**Második kérdés:** Érdemes-e a Facebookon azonnal értékesítési kampánnyal indulni, vagy előbb érdeklődőket gyűjteni, adatbázist építeni, felmelegíteni, és csak utána értékesíteni?

Az Első Millió stratégia lényegében fordítva halad: elsőként az azonnali értékesítést kell megcélozni, mert minden piacon vannak olyan emberek, akik éppen a közeljövőben szeretnének vásárolni. Ha valaki kellően versenyképes, és a termék/piac jellege nem igényel hosszú edukációs folyamatot, akkor azonnal el lehet adni – ez felgyorsítja a folyamatot ahhoz képest, mintha alulról (érdeklődő → adatbázis → edukáció → felmelegítés → értékesítés) indulna valaki, ahol akár hónapok is eltelhetnek az első bevételig.

Vannak azonban esetek, amikor muszáj alulról indulni: erős verseny esetén, amikor bizalmat kell építeni az értékesítéshez, vagy amikor a vásárlókat előbb meg kell tanítani arra, mit tud a termék.

A tanított módszertan szerint mindenképp meg kell tenni mindent a versenyképesség javításáért, majd tesztelni az azonnali értékesítést, mert csak így derül ki valóban, hogy van-e esély eladni az adott piacon – ha rögtön remarketing/felmelegítő folyamattal indulunk, nem derül ki, hogy egyáltalán lehetne-e adott állapotban eladni, csak az, hogy az adott értékesítési megoldás nem hozott eredményt (ami lehet, hogy csak gyengén volt megcsinálva). Előfordul, hogy valaki jól felépíti az értékesítési folyamatot, de a webshopja annyira elavult (pl. "80-90-es évekbeli" dizájn), hogy a látogatók azonnal kilépnek – ilyenkor nem az azonnali értékesítés koncepciója a hibás, hanem a kivitelezés.

Impulzívabb, egyszerűen megérthető termékeknél (nem igényel mély, hosszas megértést) az azonnali értékesítés jellemzően működik. Van azonban egy fontos kivétel: nem minden piacon lehet mindig azonnali értékesítést futtatni. Például az ajándéktárgyak piacán rendkívül szélsőséges a kereslet ingadozása: vannak kiugró időszakok (karácsony, nőnap, anyák napja, apák napja), amikor a vásárlási kényszer miatt azonnali hirdetésre is rögtön vásárolnak. Az összes többi alkalommal viszont (pl. születésnap, névnap) alacsony a napi kereslet, ugyanakkor rendkívül nagy a túlkínálat az eladók részéről, így egyszerű értékesítési hirdetésekkel csak nagy veszteség árán lehetne eladni. Ilyenkor van értelme adatbázist építeni (pl. 5000 fős lista), és e-mailben megcélozni azokat, akiknek a következő héten van egy ismerősüknek születésnapja – ez már nem kerül extra hirdetési pénzbe, és jó eséllyel lesz belőle vásárlás. Mindig fel kell mérni az adott időszakban, hogy éppen lehet-e azonnal értékesíteni vagy sem (ezekről a tréningben vannak videók).

Kampánycél-választás: forgalom típusú kampány vs. értékesítési (vásárlási) célú kampány tesztelése és összehasonlítása javasolt (ez szerepel a Facebook/Meta tréningben is). A tapasztalat szerint azonban a forgalom típusú kampány egyre kevésbé szokta hozni a vásárlókat. Ennek oka: a Facebook algoritmusa megfigyeli, kik azok a felhasználók, akik hirdetésre kattintva webshopba mennek és ott is maradnak – ezekhez "forgalom típusú" tag-et rendel. Máshoz "vásárlási" tag-et rendel, akik hirdetésből webshopba mennek és ott vásárolnak is. A kampánycél kiválasztásakor a megfelelő célcsoportnak fogja megmutatni a hirdetést. Forgalom típusú kampány esetén sokkal nagyobb, kevésbé vásárlásra hajlamos halmazra lő a rendszer, így sok olyan látogatót hoz, aki nem szokott online vásárolni közvetlenül hirdetésből – ezek inkább feliratkoznak, és csak egy későbbi e-mail hatására vásárolnak. Fontos tehát tisztában lenni a kampánycélokkal és tesztelni őket, mert a rosszul választott kampánycél akár nulla eredményért is felelős lehet.

**Harmadik kérdés:** Miért lehet az, hogy a Google Ads jóval drágább, mint a Facebook?

A tapasztalat szerint ez nem általánosan igaz: több mint 90%-ban a két platform hasonló költséghatékonyságú szokott lenni. Előfordulhat, hogy a Google drágább, ha a termékre nem nagyon keresnek rá, vagy nagyon erős a verseny rá – ezt egyedileg kell megvizsgálni mindenkinek. Fontos szempont az is, hogy jól van-e felépítve/beállítva a Google-kampány – egy rosszul beállított kampány nem hoz eredményt, és emiatt tűnhet drágának.

Ajándéktárgyaknál jellemzően nem szokott jól működni a Google, inkább csak a kiugró keresleti időszakokban érdemes használni (volt olyan ügyfél, akinél csak ezekben az időszakokban futtatták a Google-t, sikeresen, egyébként leállítva volt).

Mindenkinek egyedileg meg kell vizsgálnia, hogy melyik platform működik nála: érdemes mindkettőt elindítani, és megnézni, melyik hozza az eredményt (van, hogy csak az egyik, van, hogy mindkettő). Előzetesen is fel lehet mérni: ha egy terméket nem ismernek Magyarországon és nem is fognak rákeresni a Google-ben, felesleges ott hirdetni – ilyenkor a Facebook viszont már az első naptól kezdve hozhatja a vásárlókat. Le kell tesztelni és optimalizálni mindkét platformot, majd eldönteni, van-e értelme az adott platformon futtatni az azonnali, direkt értékesítési kampányt. A legtöbb esetben a Facebook szokott jobban működni ilyen célra – de mindkét platformnak megvannak a maga szabályai arra, hogy mit érdemes rajta hirdetni értékesítési céllal, és mit nem.

Kampányindítási költségkeretre vonatkozó gyakorlat: napi 1000 forinttal érdemes elindítani a kampányokat, ebből általában kiderül, mi működik és mi nem. Napi 3000 forint az az összeg, amivel már szinte biztosan elég nagy a költségkeret ahhoz, hogy az algoritmus ki tudja hozni a legjobb eredményt – de a gyakorlatban napi 1000 forinttal szokott indítani, és amikor látszik, hogyan teljesít a kampány, onnantól kezdi emelni a keretet (az emeléssel egy bizonyos pontig még javulhatnak is az eredmények). Dinamikus remarketing kampányoknál napi 500 forinttal szokás indítani, majd ahogy nő a célközönség és csökken a hirdetés-gyakoriság (frequency), úgy kell növelni a hirdetési keretet.

**Élő kérdés (Norbert):** A Facebook katalógus-hirdetések "Bolt" (Shop) funkciója megszűnt – ennek van-e hátránya?

Nincs hátránya. A Bolt funkció Magyarországon lényegében felesleges volt, mert a felhasználók megnézegették a termékeket a boltban, majd rákattintva úgyis átmentek a webshopba – tehát a funkció önmagában nem hozott extra értéket, ezért szüntették meg.

**Élő kérdés (Norbert):** Hogyan lehet kikapcsolni az Advantage+ célzást, ha a rendszer nem releváns korosztálynak (pl. 65+ éveseknek) mutatja a hirdetést egy olyan célcsoport esetén, ahol ez egyáltalán nem releváns?

A hirdetéskezelőben a hirdetéssorozat szinten, a célközönség (Audience) résznél lejjebb görgetve található egy opció, amivel át lehet váltani a régi (klasszikus) beállítási nézetre – ez egyezik meg a tréningben bemutatott felülettel. Itt meg lehet adni pontosan a kívánt célközönséget. Alapértelmezésben gyakran be van pipálva egy opció, ami szerint a megadott célzás csak "javaslat", és a rendszer (Advantage+) felülbírálhatja azt, hogy optimalizáljon. Ha ezt a pipát kivesszük, a rendszer szigorúan tartja magát a megadott célzáshoz, és az nem csak javaslatként, hanem pontos célzásként fog funkcionálni. A felületen ilyenkor kiírja, hogy az Advantage+ ki van kapcsolva. A pontos hely a felületen változó és néha nehezen megtalálható, de mindig a célközönség (Audience) rész alján kell keresni egy kékkel jelölt linket/opciót, amivel át lehet váltani a régi verzióra vagy ki lehet kapcsolni az Advantage+ célzást.