Kérdezz-felelek — 2024.09.24.

Két támogatási forma van az Első Milliók Klubban. Az egyik a zárt Facebook-csoport, ahol folyamatos (akár hétvégi) elérhetőség van írásos kérdésekre gyors válasszal, de ott nehéz hosszan kifejteni és visszakérdezni. A másik a havonta egyszeri kérdezz-felelek, ahol élőben lehet visszakérdezni, párbeszéd és közös gondolkodás tud kialakulni, bonyolultabb témákhoz alkalmasabb.

Gyors, egyszerű kérdéseket a csoportba érdemes küldeni, ne a kérdezz-felelekig várni velük. Technikai/előfizetési problémákat (belépés, számlázás) e-mailben kell jelezni, minden más marketinges/webshopos kérdés mehet a csoportba. Gondolkodósabb témákat érdemes egy dokumentumban gyűjtögetni, és amikor meghirdetésre kerül az időpont, e-mailben elküldeni a kérdéseket, témákat.

Fontos elv: a rendszeren kívüli információk bevonása (mások megkérdezése, közös gondolkodás) minden szinten alapvető fejlődési elem – az előadó maga is fizet mastermind hétvégékért, hogy másokkal gondolkodhasson.

Elhangzott, hogy nyáron elmaradt egy ígért tréning, ez legkésőbb a következő csütörtökre elkészül. Ez arról fog szólni, hogyan kell elemezni az aktuális állapotot/folyamatot, amikor az eredmények javítása a cél – ez hiányzott az Első Milliók Stratégia tréningből.

**Kriszta kérdése – termékek kombinálása webshopban**

A helyzet: sok különálló termék (matricák) van egy Unas webshopban. A cél egy témát bemutatni (pl. videóban), amiben több matrica kombinálva szerepel, és ehhez egy külön aloldal kellene, ahol ezeket egyben meg lehet vásárolni.

Javasolt megoldás: létre kell hozni egy új terméket, ami egy csomag, fixen meghatározott termékekkel. A leírásban fel lehet tüntetni, mi van benne. A termékoldalt lehet a témának megfelelően felépíteni (érdemes megnézni, hogy a rendszer enged-e videót, képeket feltenni). A YouTube/TikTok videó leírásában, kommentben vagy bióban erre a termékoldalra mutató linket kell elhelyezni.

Ha a cél az, hogy a vásárló egyedi mennyiségben kombinálja a termékeket (pl. 10-ből ennyit, abból ennyit), ez egy bérelt webáruházban (Unas) nem igazán megoldható – ez a bérelt rendszerek egyik hátránya. Részleges megoldás: a termékhez kapcsolódó termékeket lehet rendelni, így aki a csomag termékoldalára kattint, a kapcsolódó termékek közül tud kosárba pakolni.

Egyedi fejlesztésű vagy WordPress-es webshopnál nincsenek ilyen korlátok, bármit meg lehet valósítani. Bérelt webáruházaknál egyedi fejlesztést is lehet kérni, de ez sokba kerül – ez egy kompromisszum, ha valaki egyedi megoldást szeretne.

**Mónika kérdése 1 – szavazás három termékre**

Az ötlet: szavazást indítani három termékre, a nyertes bővíti a kollekciót. Ez jó irány – ez egyfajta kutatás, ahol az emberektől kérdezzük meg, mit szeretnének. Egy fejlettebb szint, amikor nem adjuk szájba a választ (nem adunk meg opciókat), hanem kiderítjük az igazi igényt, ami lehet, hogy egy ötödik-hatodik-hetedik verzió.

Volt olyan ügyfél, aki random választott a nagykerből egy terméket, kipróbálta, ha nem működött, ment tovább, míg a harmincegyedik működött – azt megtartották, és folyamatosan kísérleteztek. A siker azon múlik, hajlandó-e valaki addig menni, amíg megtalálja, miért hajlandó fizetni a közönség. Az igényeknek végtelen tárháza van, ezt meg kell találni és ki kell elégíteni – egy vállalkozásnak nincs más létjogosultsága, mint valamilyen igény kielégítése.

Ha egy termék nem megy jól, sokféle ok lehet: van, amit nehéz online eladni, van, amit sokáig kell edukálni, van, ahol nincs esély versenyezni. A legjobb stratégia, amit valaha látott: aki nem szórakozik sokáig azzal, hogy miért nem működik valami, hanem gyorsan lép tovább a következőre, előbb-utóbb belebotlik abba, ami működik. (Ez nem azt jelenti, hogy nem kell gondolkodni, de nem szabad elveszni a részletekben – lehet, hogy hónapokig/évekig szórakozunk valamivel, ami két nap alatt eldönthető lett volna.)

Facebook elérés-kampánnyal meg lehet hirdetni a szavazást (volt már ilyenre példa), nyereménnyel megtoldva. Fontos a kutatás minőségének kérdése: ha megkérdezzük a top 5 legjobb vevőt telefonon vagy személyesen, nagyon releváns választ kapunk, mert ők már vásároltak, van pénzük, és amit mondanak, azt valószínűleg meg is veszik. Ha viszont Facebookon idegen, széles közönségnek hirdetjük a szavazást (akár nyereménnyel), sok olyan ember kerülhet be, aki csak a nyereményre hajt, és soha nem fizetne – ez torzíthatja az eredményt (pl. a C termékre szavaznak a legtöbben, de nem veszik meg, míg a valódi vevők az A termékre szavaztak volna).

Alternatív megoldás: pár hetes váltásban tesztelni a három terméket, vagy egy hétig mindegyikből kedvezményesen rendelhetővé tenni, és megnézni, melyik működik – ha nincs akadálya (pl. előállítás, fejlesztés miatt) a párhuzamos futtatásnak.

Konkrét ötlet a szavazáshoz: három kép, A/B/C betűkkel a sarokban, kommentelős szavazás – ez jobb, mint a lájkolás, mert nagyobb az organikus elérése (több komment = jobban terjed a tartalom, hirdetésnél is több embert ér el).

**Mónika kérdése 2 – ajándék a vásárlás mellé nem hozott jó eredményt**

Két tipikus probléma lehet: (1) az ajánlat nem a megfelelő időpontban történik – a piac nem akar akkor vásárolni; (2) a termék és az ajánlat kombinációja nem megfelelő.

A megfelelő időzítés kitapasztalása nehéz, főleg kezdő webshopoknak. Példa: vannak ügyfelek, akikkel csak karácsonykor dolgozik, mert a termékeik 95%-ban csak akkor adhatók el – ilyenkor máskor nem kell komoly marketing, csak alap hirdetés, e-mail, néhány poszt. Más ügyfeleknél egy termék más-más változata megy más évszakban (tavasszal az egyik, nyáron a másik). A piac megértése – hogy mikor hajlandók vásárolni az emberek – főleg szűkebb piacokon nehéz feladat.

Az is előfordulhat, hogy egy adott időszakban semmire nincs igény – ez nem ritka. Példa: az előadó autógumi-vállalkozásában csak két hónap tavasszal és két hónap ősz végén-tél elején volt eladható a termék, más időszakban alig. Kevés vállalkozás tudja a termékeit konstans folyamatosan eladni – ezt meg kell tapasztalni, és meg kell érteni, mikor kell értékesíteni és mikor kell márkát építeni / feliratkozókat gyűjteni / edukálni.

Konkrét javaslat a következő hónapokra: most (szeptemberben) kell forgalmat terelni és feliratkozókat gyűjteni, különösen ajándékba vehető termékeknél, hogy időben bekerüljön az emberek fejébe a termék karácsony előtt. Az előadó saját gyakorlata: szeptemberben csak forgalomterelő kampány fut (pop-upok, feliratkoztatás, pop-up ajánlatok cserélgetése), közben heti egy emailt küldenek. Október közepén indulnak az első értékesítési kampányok, beállítják a hirdetéseket, esetleg 1-2 ajándéktémájú emailt is kiküldenek. Novembertől megy a karácsonyi értékesítési kampány, remarketing a korábbi látogatókra, heti 2-3 email ajándék témával.

Árakcióval kapcsolatban: szeptember vége-október eleje jó erre, "előkarácsonyi lehetőség" üzenettel (most még ennyi, most még kapsz kedvezményt). Karácsony közeledtével az akciózás felesleges, mert az emberek egyre kevésbé árérzékenyek (kényszerben vásárolnak, vagy elfogy, amit szeretnének venni) – inkább áremelésnek van értelme, mint árcsökkentésnek, ahogy közeledünk karácsonyhoz. Október elejétől már el lehet kezdeni finoman a karácsonyi/mikulásos kommunikációt – volt már ügyfél, akinél szeptemberben sikeresen elindult ez.

**Ildikó kérdése – forgalom- és értékesítési kampány kombináció**

Helyzet: Facebook hirdetésben ment egy kis összegű forgalomkampány, és egy konverziós értékesítési kampány a remarketing közönségnek. Az értékesítési kampány büdzséjét jelentősen megnövelték, a forgalomkampány változatlan maradt. Nem lett vásárlás, de a feliratkozók száma szokatlanul megnőtt.

Elemzés: ha kuponra iratkoznak fel az emberek, annak tipikus üzenete: "most nem, de később elképzelhető, hogy vásárolok." A megnövekedett feliratkozás jelentheti, hogy most nem akarnak vásárolni. Nincsenek egységes "jó időszakok" mindenkinek – ezt ki kell kísérletezni. Példa: szülőknek szóló célközönségnél a szeptember eleje (iskolakezdés) megterhelő időszak, ilyenkor nem sok pénz jut extra kiadásra, a vásárlás eltolódhat egy-két hónappal később.

Ha jönnek látogatók, időt töltenek, feliratkoznak, érdemes azt feltételezni, hogy most nem alkalmas nekik a vásárlás, de a jövőben szeretnének – ezt meg kell erősíteni kérdezéssel. Példa: kilépő pop-up, ami megkérdezi, miért nem vásárolt az illető, 5-7 előre meghatározott válaszlehetőséggel (pl. nincs pénzem, nem találtam olyat) – nagy számok törvénye alapján hosszú távon körvonalazódik a probléma. Ugyanez email-lel is végezhető.

A kampánykombinációnál fontos megnézni, mekkora a remarketing közönség mérete – ha az értékesítési kampány csak 400-1000 embert ér el, az kevés lehet. Az értékesítési kampánynak több ezres, akár tízezres közönséget kell elérnie ahhoz, hogy legyen belőle vevő (pl. 100 emberből 10 kattint, abból 1%-os konverzióval kell néhány ezer elért ember, hogy legyen egy vásárló).

Két fő irány különböztethető meg:

1. Értékesítési kampány indítása, ami közvetlenül a terméket mutatja meg. Ha valaki rákattint, megnézi a termékoldalt, nem vásárol, kilép – ekkor indítható dinamikus remarketing hirdetési sorozat (6-7 különböző hirdetés különböző üzenetekkel, kb. két hétig). Ha 500 emberből egyáltalán senki nem vásárolt, az gyanús jel – lehet, hogy rossz a közönség, rossz az ajánlat, probléma van a webshoppal, vagy nem jó az időszak – ilyenkor a remarketing sem fog segíteni. Ha viszont volt néhány vásárló (2-5 az 500-ból), és a remarketingre visszatérnek, de nem vásárolnak, érdemes lehet egyedi kupont vagy upsell/downsell ajánlatot adni a másodszor visszatérőknek.

2. Nagy forgalom terelése a webshopba (pl. karácsony előtt), hogy megismerjék a terméket, majd később értékesítési kampánnyal remarketingelni. Itt a forgalomnak nagy mennyiségűnek kell lennie, mert az értékesítési kampány ennek csak egy kis részét fogja elérni. Érdemes átgondolni az üzenetkülönbséget: mit mond a forgalom típusú kampány, és mit az utána jövő remarketing/értékesítési hirdetés (pl. forgalom-kampány egy blogcikkre visz be, az értékesítési kampány a blogban felvetett problémára kínál megoldást).

Ökölszabály: új fiókban/céggel indított hirdetéseknél, ha nincs tapasztalat, a nagy mennyiségű, sokféle verzió tesztelése a győztes stratégia – rengeteg kombinációt, változatot érdemes 1-2 hetes rotációban kipróbálni.

Összefoglalva: a feliratkozók növekedése, vásárlás nélkül arra utalhat, hogy nem volt jó az időszak vagy nem találtak megvásárolni valót – ezeket az embereket tovább kell "gyúrni" email marketinggel, mert a feliratkozás szándékot jelez a jövőbeli vásárlásra. Több évbe telik, mire valaki annyira jól megismeri a célközönségét, hogy pontosan tudja, mikor mit kell mondani/ajánlani.

**Ádám kérdése – ékszer (arany szablya rekonstrukció) webshop**

5-10 termékkel bőven el lehet indulni. Kevés termék hátránya: nehéz eltalálni, mire van szükség. Előnye: ha jól el van találva, nagyon hatékony lehet. Sok termék hátránya: analízis-paralízis a vevőnél (minél nagyobb a kínálat, annál nagyobb eséllyel halasztja el a döntést), és a marketingelése is sokkal drágább/komplexebb (durván le kell szegmentálni a kommunikációt, külön hirdetéseket kell futtatni kategóriánként).

A megnézett webshop (ékszerek) első ránézésre szép, vágyat ébresztő, bizalmat keltő, könnyen navigálható. Mivel ez nem olcsó, nem "bizsu kategóriájú" termék, az emberek átgondolják, érdemes-e pénzt adni érte, nem csalódnak-e – ezért a termékoldalakat érdemes információval "felturbózni" (ez az Első Milliók Stratégia tréningben egy külön rész: a termék-értékesítési oldal felépítése).

A termékoldal dönt: a hideg (nem ismerő) közönséget ez az oldal (és utána a remarketing sorozat) tudja meggyőzni. Fontos szempont: a márka egyelőre nem annyira ismert (nincs "Rolex-effektus"), tehát meg kell építeni a bizalmat.

Ádám kiegészítése: van egy ismert munkája – egy aranyveretes szablya-rekonstrukció, amit a Magyar Nemzeti Múzeumban külön teremben állítottak ki 3 hónapig, komoly sajtóvisszhanggal (állami tévé, rádió). Kérdés: érdemes-e erre hivatkozva pozicionálni magát, hogy nagyobb bizalmat és magasabb árkategóriát érjen el – a válasz: mindenképpen igen.

Célközönség-szegmentálás javasolt:

– A-téma, akik ismerik (találkoztak vele/az alkotással/hírekkel): nehéz célozni Facebookon, de a névvel/ismertetőjeggyel meg lehet jelenni nekik, ők kevésbé kell meggyőzni – kampány üzenete lehet: "én vagyok az az ember, aki ezt az alkotást csinálta."

– Akik nem ismerik őt/az alkotást, de érdeklődnek a téma (pl. történelem, ötvösség) iránt: ha megmutatjuk nekik, ki ő és miről ismert, nagyobb bizalommal fordulnak felé, de egy fokkal jobban meg kell győzni az oldalnak.

– Akik nem ismerik és nem is érdekli őket a téma, de tetszik nekik a termék: itt nincs meg a PR-érték, ezért jobban meg kell győzni őket – itt segít elmondani, ki ő, mit ismert el a szakma, ez magyarázza az árat.

Gyakorlati javaslat: a termékoldalon (vagy külön rovatokban: rólam, PR-megjelenések, korábbi alkotások) el kell mondani a fontos hitelesítő információkat, mert nem biztos, hogy lesz más csatorna, ahol ezt közölni lehet a látogatóval, mielőtt kilép. A remarketing email-sorozatban is érdemes ilyen hitelesítő infót adni (példa: egy állatorvos ügyfélnél a feliratkozás utáni egyik automatikus email a PR-megjelenésekről szól, pl. híradós szereplés). A lényeg: bárhol lehet közölni a fontos infót (termékoldal, blog, rólam-oldal, remarketing email), csak legyen logikus folyamat, ahol végig van gondolva, hol épül fel a kép a fejükben.

Csatornaválasztás: Facebook-Instagram kombó javasolt elsődlegesen (Google határeset, TikTok kérdéses, hogy ott van-e a célközönség és videós hirdetést igényelne). Ökölszabály: kezdetben egy csatornára érdemes fókuszálni erősen, a többire annyi energiát fordítani, amennyi marad – gyakori megoldás: email a fő csatorna, amit aztán átemelnek más felületekre is, mert az elaprózás rontja a hatékonyságot. Facebook azoknak jó, akiknek meg kell mutatni, hogy létezik a termék/alkotó; Google azoknak jó, akik kifejezetten keresnek valamit.

Büdzsé kérdésére: karácsonyi időszakban nagyon alacsony (akár néhány száz forintos) vásárlásmegszerzési költség is elérhető, szemben az átlagos 2-3 ezer forinttal más ügyfeleknél. Indulóknál nehéz megjósolni a szükséges összeget – van, akinél szeptember közepén már el kell indítani a karácsonyi kampányt, van, akinél a Black Friday utáni időszakig várni kell. Ha nem tudni, mikor kezdődik a szezon, inkább korábban kell elindulni (nehogy lemaradjon), de ha kevés a büdzsé, célszerű a rendelkezésre álló összeg alapján visszafejteni az időzítést (pl. ha 100 ezer forint van, inkább az utolsó 30 napra koncentrálni, vagy megosztani teszt és fő időszak között). ChatGPT-t érdemes segítségül hívni becslésekhez, minél több adatot megadva a termékről, árról stb. – nem garantált pontosság, de hasznos kiindulópont lehet ismeretlen piacon.

Célközönség meghatározása: Facebook hirdetési tréningben szerepel a célközönség-skálázási folyamat – először érdeklődési kör/demográfia alapján indítunk egy közönséget, majd néhány száz látogató után a Facebook algoritmusára bízzuk, hogy megtalálja a közös tulajdonságokat a látogatók között, és arra optimalizáljon. Később, ha vannak látogatók/vevők, a Google Analytics sok információt ad. Hosszú távon érdemes közvetlenül is megismerni a célközönséget (van ügyfél, aki minden vevőjét felhívja telefonon, akár fél órás beszélgetésekkel) – meg kell találni, mi a közös bennük (nem feltétlenül jövedelem/kor/nem, lehet érdeklődés, érzés, tisztelet/szimpátia az alkotó iránt).

Influencer marketing kérdésére: az influencer elsősorban márkaépítő erővel, figyelemszerzéssel bír – nagyobb elérést és odafigyelést biztosít, hitelesít, de nem eredményez azonnal vásárlást. Utána kell tudni, mit kezdünk a megszerzett figyelemmel/forgalommal (ehhez kell a marketing-folyamat ismerete). Van olyan ismerőse, aki influencerekkel dolgozva 100 milliós bevételt ér el, és hangsúlyozza, hogy influencerek miatt közvetlenül egyetlen forint vásárlás sincs – a figyelmet és forgalmat tovább kell dolgozni, különben pénzkidobás. Fontos különbség: influencer (aki eléri és hitelesíti a saját közönségét neked) vs. márka-arc/nagykövet (pl. Nespresso-György Clooney vagy Pizza King-Majka mintájára) – utóbbi esetben te éred el a közönséget, és az ismert személlyel hitelesíted a márkát, nem az ő közönségét használod fel elsődlegesen.

Az Első Milliók Klub célja stratégiai gondolkodás kialakítása: egy-egy izolált lépésnek (pl. influencer bevonása) önmagában nincs sok értelme, mindig lépéssorozatba, stratégiába kell építeni.

**Vállalkozói filozófia – hosszabb beszélgetés Ádámmal**

Nincs egyetlen jó út a vállalkozásépítésre – mindenkinek meg