Kérdezz-felelek — 2025.01.13.

Az első negyedéves terv része, hogy jelentős újítást hajt végre a tréningekkel kapcsolatban. Az alaptréningeket – elsősorban a Google és Facebook tréninget – meg fogja újítani, mert a felületek sokat változtak, és sok kérdés érkezik arról, hogy hova kell kattintani, mi hol található. Az első milliós stratégia tréninget is jelentősen megújítja, mivel az elmúlt év tapasztalatai (saját marketingmunka, ügyfelekkel és tagokkal végzett tanácsadás, kivitelezés) alapján sokkal jobb koncepció alakult ki a fejében arra, hogyan kell elmagyarázni és bemutatni az anyagot. Az új videók felvétele március elejére van kitűzve, és az első negyedévben fel is fognak kerülni. Emellett felmerült egy személyes találkozó/találkozó jellegű esemény ötlete is, amiről a csoportban fog írni, ha van rá érdeklődés.

**Email marketing – szegmentálás, régi feliratkozók (Andrea kérdése)**

A probléma: ha egy meglévő listát (már ismert, korábban kommunikált emberek) feltöltenek egy új email marketing szoftverbe, és elindítják a feliratkozási automatizmust, ezek az emberek újra megkapják a bevezető/üdvözlő leveleket, noha már ismerik a küldőt. Kérdés, hogyan kell ezt szegmentálni, hogy ne legyen zavaró.

Az ökölszabály: ezt el kell engedni, nem szabad ezzel túl sokat foglalkozni – tökéletesen kicsiszolni ezt a folyamatot szinte lehetetlen. Tapasztalati tények:

– Ha egy levelet a feliratkozók 25-30%-a megnyit, az már kiváló eredménynek számít.

– Az emberek nagyon gyorsan elfelejtik, hogy korábban kaptak-e már levelet valakitől; annak esélye, hogy zavarja őket egy duplikált vagy „kéretlen” automatizmusba kerülés, nagyon kicsi.

– Van olyan típusú ember, akit bármi zavar – ő úgyis leiratkozik, bármit is csinálsz. A többségnek viszont van tűrőképessége, nem iratkoznak le pár plusz email miatt, legfeljebb visszaírnak, hogy sok a levél.

Egyetlen dologra érdemes figyelni: ha valaki bekerül egy automatizmusba (pl. 5 napos, naponta egy levél), arra az időszakra ne engedjünk rá hírlevelet is, mert az tényleg zavaró és összezavarhatja az embert.

Technikai megoldás – két alapvető módszer:

1. **Időzítés szintű (célzási) megoldás**: a levél létrehozásakor beállítható, kinek szóljon. Egyes szoftverek (pl. MailerLite) advanced beállításban lehetővé teszik, hogy kizárjuk azokat, akiknek már fut rájuk egy automatizált levélsorozat.

2. **Lista/szegmens szintű megoldás**: pl. Sales Autopilotban van egy hírlevél-szegmens, amibe azok kerülnek, akik 8 napnál régebb óta vannak a listán (mert nála 8 napos automatizmus fut) – így nem kap valaki egy nap két levelet. Vagy csoportosítás alapján: pl. egy "kupon feliratkozók" csoporthoz automatizmus tartozik, és a hírlevél-küldésnél ezt a csoportot kizárjuk a célzásból, amíg az automatizmus fut.

Javasolt email marketing szoftverek: Active Campaign, Mailchimp, Sales Autopilot – ezek elég komolyak, kidolgozottak ahhoz, hogy jól fel lehessen bennük építeni ezeket a folyamatokat. A MailerLite és hasonló egyszerűbb szoftverek ennek csak töredékét tudják, komolyabb folyamatokhoz nem elegendőek.

Összegzés: a hírlevél mindig ugyanaz mindenkinek – nincs külön hírlevél régi és új feliratkozóknak, csak az automatizmus különbözik. Az automatizmus mindenkinek lefut, utána mindenki ugyanazt a hírlevelet kapja, függetlenül attól, hogy vásárolt-e már vagy sem.

(Kapcsolódó megjegyzés popup szoftverekről: Poptin – tovább használható ingyenesen, mint az Optimonk (ami kb. 1-2 hét után válik fizetőssé), viszont a Poptin picit drágább és jelentősen kevesebb funkciót nyújt. Amíg valaki az ingyenes keretet tudja használni, kb. havi 10.000 forintot spórolhat meg.)

**Szezonális/ciklikus piacok kezelése (Mónika kérdése)**

Mónika üzletében nagyon szezonális volt a teljesítmény: karácsonykor sokkal jobban ment, mint év közben, és tulajdonképpen az év végi időszak hozta be az egész éves veszteséget, átfordítva azt profitba.

Alapelv: nem minden piacon lehet mindig értékesíteni – ezt fel kell ismerni minél hamarabb. Példák ilyen ciklikus piacokra: könyvpiac, játékboltok piaca (egész évben veszteséget termelnek, hogy karácsonykor profitot csináljanak), parfümpiac.

Ha egy piac ilyen jellegű, akkor a marketinget és a stratégiát ehhez kell igazítani: váltakozni kell az értékesítési és a nem-értékesítési jellegű (márkaépítő) marketingmunka között. Amikor nem értékesítünk, akkor márkaépítő munkát végzünk: minél több ember megismerjen, ránk kapcsolódjon, fenntartsuk velük a kommunikációt az értékesítési lehetőségig (tartalomgyártás, image videók, érdeklődés fenntartása). Ha egy márka a holt szezonban egyáltalán nem kommunikál, azt elfelejtik, nem fognak rá emlékezni, amikor eljön az értékesítés ideje.

Stratégiai szempont – miért probléma a holt szezon: ilyenkor nagyon drágán lehet csak eladni (a hirdetési költség felemészti vagy meghaladja a profitot). A megoldás logikája:

– A holt szezonban a fókusz NEM az új vevők szerzésén van, hanem a meglévő vevőknek való újbóli eladáson (ugyanaz vagy más termék).

– Példa a kávépiacon: október-február jó időszak, november-december kiemelkedő. Ilyenkor olcsón lehet új vevőt szerezni (nagy a kereslet, sokan ajándékba vásárolnak). Január-februárra még kitart ez a hatás, utána március-áprilisra a vevőszerzés költsége megemelkedik, és profitosan már nem lehet eladni – "megáll a buli".

– Ilyenkor le kell lassítani, a hirdetési költést alapszintre kell csökkenteni, és a meglévő vevők felé kell fordulni, mert ők gyorsabban, olcsóbban (tiszta profittal) vásárolnak vissza.

– Ősszel újra el lehet kezdeni olcsón új vevőket szerezni, és az évvége újra nagy új vevőszerzési hullámot hoz. A következő holt szezont már nagyobb meglévő vevői bázissal kezdi a vállalkozás, ami egyre nagyobb bevételt termel a gyengébb időszakban is. Ez évről évre így halmozódik: egyre nagyobb a visszatérő vevők bázisa, egyre több pénzt lehet generálni belőlük a holt szezonban is.

Fontos: nem minden terméket lehet gyakran újra eladni – vannak, amiket csak hosszú periódusonként (pl. évente) vásárolnak vissza. Ilyenkor érdemes olyan termékeket/szolgáltatásokat is a palettára tenni, amiket a rövid ciklusú vásárlók gyakrabban vehetnek meg.

**Ajándékpiac példája**: a karácsony különleges, mert egy ember akár 10-30 ajándékot is kaphat egyszerre (család, barátok, akár többet egy embertől is), ezért statisztikailag nagy az esély, hogy valaki a mi termékünket választja. Ezzel szemben születésnap/névnap/évforduló szűkebb körben, kisebb értékben és kevesebb darabszámban történik – itt a statisztikai esély, hogy pont a mi termékünket válasszák, nagyon alacsony. Tapasztalat: a névnap/születésnap/évforduló szegmensben hirdetésekkel szinte soha nem sikerült eredményt elérni (a virágboltokat kivéve) – ez különbözik a nőnaptól, valentin naptól, húsvéttól is.

Karácsonykor viszont sokkal jobban működnek az ajándékozós termékek, ugyanaz a logika, mint a kávépiacnál: ilyenkor rengeteg új vevőt és feliratkozót lehet szerezni, akiknek utána az év további részében kommunikálható, hogy névnapra/születésnapra/évfordulóra is lehet náluk vásárolni. Ha elérünk egy kritikus tömeget (pl. tízezres feliratkozói lista, ezer vevő), akkor gyakorlatilag minden napra jut valaki, aki ezekre az alkalmakra vásárol. Hirdetéssel ez statisztikailag nagyon drága és gyenge hatékonyságú, de emaillel (ami ingyenes) egy kellően nagy listával garantáltan lesz napi vásárló ezekre az alkalmakra.

Két megoldási irány szezonális/ajándék jellegű termékeknél:

1. Folyamatosan olyan termékeket keresni, amik a holt szezonban is működnek (nem könnyű megtalálni, sok próbálkozás kell).

2. Ha van rá tőke, a holt szezonban (pl. február-szeptember) nem értékesítés-típusú hirdetésekre költeni, hanem márkaépítésre: feliratkozó-gyűjtés, érdeklődés fenntartása előadásokkal, ingyenes anyagokkal, blogokkal, játékokkal, közösségekkel – majd karácsonykor ezt az összegyűjtött közönséget értékesítésre fordítani.

**Facebook célzás nagyon specifikus szegmensekre (pl. Tacskó/Francia Bulldog tulajdonosok)**

Ha egy termék egy nagyon szűk, jól meghatározható szegmensnek szól (pl. Tacskó-tulajdonosoknak, akik önkifejezésből vásárolnak ilyen terméket), nehéz ezt hirdetéssel pontosan célozni, mert a Facebook érdeklődés-célzása nem lesz tökéletes.

Megoldás: készíteni egy olyan blogot vagy image videót, amit szinte kizárólag a célszegmens (pl. Tacskó-tulajdonosok) fog megnyitni/elolvasni/interakcióba lépni vele. Ebből egyéni célközönséget lehet létrehozni (akik meglátogatták, x időt töltöttek rajta), és erre a szűk, de releváns közönségre lehet remarketingezni. Ebből hasonmás (lookalike) célközönséget is lehet építeni, de ez nem lesz tökéletes, mert a Facebook algoritmus nem feltétlenül ismeri fel pontosan a közös mintázatot kis mennyiségű adatból (pl. ezer olvasóból).

Trükk: akár egy, a fő vállalkozástól független (nem összeköthető) kutyás blogot is lehet indítani (pl. külön Tacskós, külön Francia Bulldogos blog), amiből célközönséget képezünk, majd a fő vállalkozás termékeire remarketingezünk. Ha ezt csinálja valaki, az adatvédelmi nyilatkozatban ezt részletesen le kell írni. Ha a hasonmás célközönséget egy ilyen szűk tematikájú blog olvasóiból építjük, a közös tulajdonság (pl. csak "kutyák iránti szeretet") lehet, hogy túl tágra veszi a kört, és ez megdrágíthatja az értékesítést.

**Advantage+ kampányköltségkeret**

Nem érdemes túl korán/könnyelműen használni az Advantage-et. Ez egy AI-alapú megoldás, ami nagy mennyiségű adat birtokában tud jól dönteni. Egy korábbi (év webshopja konferencián elhangzott, Levi Ricci előadásából származó) mérőszám szerint kb. havi 400.000 forintos kampányköltés felett kezd az Advantage elég adatot kapni ahhoz, hogy jól működjön. Ez alatt inkább manuális célzást és hasonmás célközönségeket érdemes használni. Saját tapasztalat: nem sikerült felülmúlni vele az eredményt olyan ügyfélnél, aki havi 400.000+ forintot költ, de saját (havi félmillió forint alatti) hirdetési költésnél nem vált be, nem használja.

**Válasz Mónika további kérdéseire (eredmények értékelése)**

Az eredmények jónak számítanak. Statisztikailag az első három év a legkritikusabb (a "halálidő"), ekkor jellemzően veszteségtermelés zajlik; a negyedik-ötödik évtől szoktak stabilizálódni a vállalkozások, az ötödik év után pedig már annyi bevételt/profitot tudnak termelni, hogy hosszabb távon is fennmaradhatnak. Ez erősen függ attól is, ki milyen gyorsan tanul, fejlődik, és mennyi ideje van rá – ha valaki teljes munkaidőben, napi sok órát tud rászánni, gyorsabban halad, mint aki kevesebb időt tud rá fordítani.

Mivel ez a biznisz karácsonyról karácsonyra ível fel, több évbe telhet, mire stabilizálódik – fontos tisztában lenni azzal, van-e lehetőség/türelem kivárni, hogy az elkövetkező években ne lehessen belőle megélhetést biztosítani. Webshopnál az első években ritkán lehet komolyabb fizetést kivenni (szemben pl. egy tanácsadó céggel, ahol szinte minden bevétel profit).

A növekedés üteme kulcskérdés: ha egy vállalkozás évről évre meg tudja duplázni a bevételt/profitot, az egy ponton túl kiváló eredményt hoz. Ha 30-40-50%-os éves növekedést sikerül elérni, 5 év múlva már komoly bevétel/profit várható. Ha a növekedés üteme hosszú éveken át nem megfelelő, érdemes megvizsgálni, hogy ez azért van-e, mert valamit nem csinálunk elég jól, vagy mert a piacban nincs elég potenciál – ha évek alatt sem sikerült ezen változtatni, lehet, hogy nem a megfelelő piacon/helyen vagyunk.

Javaslat: vállalkozói közösségekben részt venni, ahol lehet információt cserélni, kérdezni olyanoktól, akik előrébb járnak – ez segít jobban felismerni, mikor kell változtatni, váltani.

Tipikus mintázat: az ember ritkán találja el elsőre azt a tevékenységet, ami hosszú távon is működni fog, mert sok tényezőt egyszerre kell jól eltalálni. Aki viszont nyitott szemmel figyel az útja során, mindig észrevesz egy következő lehetőséget – ez tapasztalatból, folyamatos megfigyelésből és lépésekből épül fel, nem egyszerre jön létre.

Az adott ügyfélnek (Mónikának) konkrét javaslatok: új termékek bevezetése (a karácsonyi új vevők nagyobb eséllyel vásárolnak, ha új dolgokat lát tőlünk), hírlevelezés (alapvető, főleg holt szezonban), aktív posztolás – ezen belül érdemes a passzívabb időszakban megtanulni, hogyan lehet jó organikus elérést elérni a közösségi médiában (hasonlóan a hírlevélhez, ingyenes és sok emberrel lehet kommunikálni így), a Pinterest kipróbálása is potenciális kiugrási pont lehet.

**Posztolási mennyiség kérdése (mennyi az ideális napi/heti posztszám főállás mellett)**

A Meta évente közzéteszi, mi szerinte az ideális tartalommennyiség (Instagram Story, Feed stb. bontásban) – ezt statisztikailag mérik le a legjobban teljesítő tartalomgyártóknál, nem az algoritmus van erre "kényszerítve". Ez jó kiindulópont, de csak akkor ér sokat, ha valaki már jó tartalomgyártó. Kezdetben a mennyiség helyett a minőség számít sokkal jobban – hiába van ki optimális mennyiségű tartalom, ha nem nézi senki.

A cél, hogy megtaláljuk azt a tartalomtípust (minőség, tartalom, formátum), ami organikusan jól működik – ehhez sok mindent ki kell próbálni, nem érdemes ugyanazt a formátumot ismételgetni (pl. macskás idézetképek), mert ha az első pár nem működik, a többi 97 sem fog. A mennyiség segít abban, hogy hamarabb rátaláljunk a működő formátumra.

Érdemes kis hazai konferenciákra (pl. e-commerce Expo) eljárni, ahol pl. Wolf Gábor mutat be esettanulmányokat: nagy elérésű csatornáknál az első 10-40 poszt gyakran teljesen kísérletező jellegű volt (különböző szögek, ruhák, stílusok kipróbálása), mire egy találat (pl. egy adott stílusú vicces videó) bejött, és onnantól azzal ment tovább a csatorna. Ha feladták volna a próbálkozást korán, nem jöttek volna rá, mi működik.

Amikor megtaláljuk a nyertes formátumot, onnantól akár napi egy vagy heti három poszttal is jól működhet a dolog. A növekvő bevétel/profit lehetővé teszi, hogy idővel többet fektessünk a tartalomgyártásba (pl. felmondás a munkahelyen, gyakornok felvétele vágásra/posztolásra), és csak ekkor érdemes az "optimum" mennyiségre törekedni.

Konkrét példa: egy ügyféllel (aki az első milliós stratégia tréning lépéseit alkalmazva jutott el kb. 15 millió forintos havi bevételhez) november végén 5 db effektezett, párbeszédes, szerepjátékos jellegű Reels videót gyártattak le. Az eredmény: az első kettő ~1000 embert ért el, a harmadik 154.000 elérésnél tartott, az utolsó kettő 4-5000 elérést hozott. A bejövő videó azóta is viszi az algoritmus, december közepe óta 1400+ követőt hozott, és napi 20-30 új követőt termel továbbra is, illetve már vevőket is generált. A tanulság: nem mindig azt találjuk el, amire számítunk, de az 5 közül 1 találat is jelentős eredményt hozhat, és ezután a középkategóriás posztok is nagyobb elérést kapnak a megnövekedett követőbázis miatt. A videókat a Rózsavölgyi Gergő csapata gyártotta (állítólag ő volt az első Magyarországon, aki ilyen rövid videós szolgáltatással foglalkozott) – az árazása a konkurens ügynökségekhez képest kedvezőbb volt hasonló minőség mellett, bár lehet nála olcsóbbat is találni (kezdő szolgáltatóknál). Aki maga szeretné megtanulni az ilyen videók készítését, arra is van lehetőség (pl. Rózsavölgyi Gergő tréningje, vagy angol nyelvű YouTube-tartalmak, illetve Udemy kurzusok, akár 10 dollárért).

**Záró gondolat**

Az első milliós stratégia tréning nagyon sok információt tartalmaz, ezért érdemes időnként újranézni – új gondolatok, elfelejtett részletek folyamatosan kerülnek elő, és fokozatosan épülnek be a gyakorlatba. A felhalmozott tudásnak gyakran csak kis részét (kb. 10%-át) használjuk ténylegesen, pedig már ennyivel is nagyobb eredmény érhető el, mint amire jelenleg sokan törekednek – ezért érdemes a meglévő tréninganyagot újra átnézni, minden alkalommal kiemelni pár új elemet, és azt beépíteni a gyakorlatba.